Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

 

I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Mobilis, Győr

 

Mészáros Péter, a Mobilis szakmai és módszertani vezetője
 

 

Marosvásárhely, Kultúrpalota Galériája (Győzelem tér 1.)

A Romániai Képzőművész Szövetség marosvásárhelyi fiókja és a Magyar Kárpitművészek Egyesülete közös kiállításán látható művek a kortárs iparművészetben egyedülálló módon 65 művész részvételével közösen alkotott munkák, melyek a különbözőségek együttműködésének lehetőségét példázzák. A közös kárpitok mérete is szokatlan, ugyanis mind az 5 alkotás mérete 10-20 négyzetméter közötti. A Magyar Kárpitművészek Egyesületehatárainkon innen és túl élő magyarokat tömörit 70-nél több tsgjával, és a 14. században kidolgozott geblein kárpitszövési technikát folytatja és újitja meg. Rendszeresen rendezett kiállititásai itthon és külföldön egyaránt sikeresek.

 

Szentendre, Szentendrei Képtár (Fő tér 2-5.)

A régészeti kiállítás az újkőkortól a keltákig Pest megye területén élt népesség legérdekesebb sírjait mutatja be "in situ" formában, három egységre osztva. Címe egy walesi költőtől, Dylan Thomastól származó idézet, aki anyanyelvét, a kymrot elvesztve angolul verselt, és a kelta hagyományok továbbélésére utal. Láthatók a harcosok vezető réteghez tartozó tárgytípusok, mint a pszeudo-anthropomorf markolatú kardok és tőrök, az áttört díszítésű lándzsák, sisakok és aranytorquesek, a neolit sírok spondylus-kagylói, a budakalászi rézkori kocsi-modell, vagy bronzkori fegyverek, és a szerényebb mellékletű alsóbb rétegek emlékei. A tárlat a temetkezési szokások változásába is betekintést enged, mely a különböző korok és emberek szellemi kultúrájának és túlvilággal kapcsolatos elképzeléseinek alakulását követte. A bemutatás módja egyúttal a régészek munkájához is közelebb viszi a látogatót, aki a termekben tablet segítségével még tovább bővíthetik ismereteiket, ill. látogatása végén egy kisfilmet is megtekinthet. .

 

Szeged, Somogyi Könyvtár / Csillagtéri fiók (Kereszttöltés u. 29.)

Tárlat Tóth Bogyó István elektrográfiáiból. A műfaj a vizuális eszközök segítségével másolt és átdolgozott, intermediális alkotó folyamat eredményeit tükrözi, bővítve a hagyományos képzőművészet kánonját. Tóth István Motívumkészlete tekintélyes részét indiai útjai vizuális élményeire építi. Az alkotás mellet aktív szerepet vállal Szeged művészeti életének más területein is, így Szegedi Felsővárosi Civil Egyesület (SZÖFCE) elnökhelyettese és kulturális vezetője és a Belvárosi Galéria vezetője is. 

 

Budapest, Országos Széchényi Könyvtár (Budavári Palota, F épület)

Irő és képzőművész még az 1929/30-as győri diákévek alatt kötött életre szóló barátságot, mely közös munkákban és egymás alkotásaira való reflektálásban is megnyilvánult. Ezt a vezérfonalat követi a tárlat: Első közös alkotásuk „A holdbeli csónakos” és a „Tyunkankuru” Weöres tollából, Illés szinpadi ill. jelmezterveivel került bemutatásra. A mintegy két évtizednyi szoros „mindennapi" együttlétet Weöres-versekre születő Illés-festmények és Illés-képekre reflektáló költői szövegek, és elméleti gondolatok követik, köztük Weöres „sültrealizmusa”, melynek illés „Semmit nem lehet kitalálni, csak azt, ami van" megfogalmazása felel meg. Közös bennük a zeneszeretet, mely szintén megnyilvánul alkotásaikban, és az alkotó folyamatokban, vagyis a „teremtett valóság” létrehozásában.

 

Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár (Budavári Palota "F" épület)

A kinai Zaiping Jing altábornagy orvos professzor, festő és költő. Mint a Kínai Hadsereg Érsebészeti Intézetének igazgatója komoly orvosi feladatokat lát el. Mellette technológiai fejlesztéek fűződnek nevéhez, melyekkel rangos dijakat szerzett magának, és magas szinvonalon végez művészi tevékenységet. Szabadidejében az impresszionista tájképfestészetnek hódol és versirással foglalkozik. Első egyéni kiállítása Sanghajban (2012) hatalmas sikert aratott. Nálunk sokoldalú munkásságával mutatkozik be: 72 festménye és kalligráfiája tekinthető meg.

 

Visegrád, Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma (Fő utca 23.)

A tárlaton a régészek és a Pazirik Informatikai Kft. számítógépes szakemberei háromdimenziós rekonstrukciók segítségével hét középkori magyar várat mutatnak be. Köztük szerepel a diósgyőri és a simontornyai erőd. Ezek azért is kiemelkednek, mivel a várak falai szinte tetőmagasságig megmaradtak, és korabeli leírások árulkodnak a hiányzó részletekről. A diósgyőri várról egy 18.  századi felmérés alapján még a szobák beosztása is ismert, azon belül például a kandallók helye. Romosabb váraknál a töredékesen fennmaradt boltozatok, ajtó- és ablakkeretek rekonstruálása nyújt jelentős segítségét a megjelenítésben, ill. általános művészettörténeti ismeretek. Animációs filmek és a várak 3D-nyomtatóval készült részletes makettjei mutatják be a munka erdményeit.

 

Kecskemét, Népi Iparművészeti Múzeum (Serfőző u. 19.)  

A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyekben alkotó mesterek, Dugár János – fazekas (1950.), Gerencsér László – kovács (1941.), dr. Nagy Györgyné - hímző (1912-2000.), Nagy Mária - nemezkészítő (1948.), Polyák Imre - késes (1933-2008.), Polyák Ferenc - fafaragó (1945-2013.), Répás János - fafaragó (1921-2012.), dr. Varga Ferencné – hímző (1922.) és Vidák István- nemezkészítő (1947.) munkái tekinthetők meg.

 

Budapest, Mai Manó Ház (Nagymező u. 20.)

Az október 8-11. között megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozó 2013 kapcsán az Indafotóval közösen meghirdetett fotópályázat tiz díjazottjának a munkáit mutatja be a kiállítás: Gombai Gellért, Hainer István, Hodosy Enikő, Kása István, Riskó Gábor Gáspár, Somogyvári Kata, Szabados Tibor, Szebeni Gyula, Sziráki Lili, Anna Zavileiskaia. A felvételek a vizről szólnak, annak kapcsolatrendszerét és szimbólumait kutatják. „Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.” – irta Antoine de Saint-Exupéry. Ugyanakkor folytonos változása, szennyezettsége és tisztitása ... már a természeti tényezők és az emberi tevékenységek különböző megjelenitései. Ezek rögzitése egyúttal a fotográfia dokumentáló jellegét is kidomboritják.

 

Budapest, Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37)

Az épitészet és művészettörténet területén egyaránt otthonosan mozgó Borsos Béla a háború után Budapest műemléki helyreállítási munkáiban vett részt, majd az ötvenes években meginduló topográfiai munkákban. 1962-től az O.M.F. Igazgatási Osztályát vezette, később az Építészeti Múzeum egyre bővülő gyűjtési területét felügyelte. Mellette elsősorban a műtárgyak művészi és technikai kérdései foglalkoztatták, különösen az üvegtárgyak és lőportartók. Jelentős összefoglaló könyveket hagyott utódjaira, és iparművészet-történeti oktatásain számos tanitványának adta tovább ismereteit. A tárlat az életút állomásaival és dokumentumaival ismerteti meg látogatóit.

 

Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (Apród u. 1-3.)

A kamarakiállitás középponti témája, hogyan kapcsolódott össze Semmelweis Ignác élete és munkássága, hogyan tört egyre inkább előtérbe a benne rejlő elme őrületbe hajtó eleme. A tárlat szokatlna elemekkel operál. A valós élet képei és tényei hagyományos módon jelennek meg, mig az orvos képzeleletének szüleményei, a rá vonatkozó korabeli vagy utólagos pletykák, hiresztelések felfüggesztett üveglapkon, UV lámpa fényénél olvashatók. A képet külön teremben elhelyezett 3 videófilm teszi teljessé, melyek életének sarkalatos mozzanatait elevenitik fel.

 

Keszthely, Balatoni Múzeum (Múzeum u. 2.)

A kamarakiállítás az egy évszázada született olimpiai bajnoknak állít emléket, aki ifjúkorában Keszthelyen kezdett versenyszerűen úszni. A Balatontól felívelő pályafutás csúcspontja az 1936-os berlini olimpián szerzett aranyérem volt, a 100 méteres gyorsúszásban. Az orvosi hivatást választó fiatalember 31 évesen a II. világháború áldozata lett. A tárlaton személyes tárgyai, levelei, sportérmei és díjai, és róla készített fotók láthatók. A kortársak nemcsak sportolói eredményeit, de emberi tulajdonságait is nagyra értékelték, mint a kiállított dokumentumok és levelek mutatják. A múzeumi és családi hagyatékokból összeállított anyagot filmhíradók és Pluhár István riporter híres olimpiai rádióközvetítése egészítik ki.

 

Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum (Erzsébet sétány 1-3.)

Tóth István fotóművész 90 éves jubileumi kiállítása a nemzetközileg is ismert és elismert fotóművész Tóth István alkotásaiból nyílt, aki 160 alkotását ajándékozta a Laczkó Dezső Múzeumnak. 52 országban, és több mint 2200 kiállításon bemutatott műveiért 328 nemzetközi díjjal jutalmazták. Talán a legjelentősebb közöttük Az Évszázad Kiváló Fotóművésze-díj (New York 1980). Elsőként ő kapta meg a világon a fotográfusok „Oscar-díja”-ként ismert díjat.

 

Veszprém, Bakonyi Ház (Erzsébet sétány 1-3.)

Somogyi Győző Kossuth- és Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész az 1980-as években telepedett le Salföldön, ahol ma is él és alkot. A tárlat központi témáit mutatja be, a Balaton-felvidék népi építészetét, és a magyar huszárokat – ez utóbbit  30 darabból álló sorozattal. Szembetűnő a kontraszt a festmények élénk színhasználata és a történeti képek hitelességre törekvő árnyalatai és részletgazdagsága, mely mögött komoly kutatómunka áll. Nem véletlenül, hiszen maga is tagja a Balatonfelvidéki Radetzky Huszár Egyesületnek. A művész 2013- ban a Balaton Tárlat „tematikus” kategória fődíját nyerte el.

 

Szeged, Kass Galéria (Vár u. 7.)

Női antennák címmel nyílik új időszaki kiállítás a Kass Galériában: Timkó Bíbor képzőművész grafikáit és kollázsait szeptember 20-tól mutatják be Szegeden. Az alkotó főként bájos nőalakokat ábrázol- az első pillantásra békés hangulatúnak tűnő képek azonban sokkal mélyebb jelentéssel bírnak.

Timkó Bíbor festőként és grafikusként is dolgozik- textiltervezőként végzett a Moholy- Nagy Művészeti Egyetemen, emellett festészetet tanult a római Képzőművészeti Egyetemen. Grafikai munkáinál a svéd és finn textilművészet hatásai érződnek, alkotásait pedig karakteres nőalakjai teszik igazán egyedivé.

 

Tiszafüred, Kiss Pál Múzeum (Tariczky sétány 6.)

A tárlat az I. világháború utáni időszak gyűjteményben őrzött koronáit mutatja be: 6 címlet 22 bankjegyét. Ezeket a papírpénzeket 1918 és 1923 között bocsátották ki. A bankjegyek mérete, változatossága és a kibocsátási intézetek, nyomdák változása hűen jelzi a Monarchia felbomlása után kialakult kaotikus állapotokat. Az önállóvá váló magyar kormány megszerezte az Osztrák-Magyar Banktól a korábban Bécsben gyártott 1 és 2 koronás bankók, és a szükségpénzként nyomtatott 25 és 200 koronás ún. fehér pénzek nyomólemezeit. Ezek jellegzetes nevüket a korábbi kék helyett fehérrel nyomtatott hátlapról kapták. 1919-ben Bécsben hamisítványnak minősítették őket, így a Magyar Királyi Állami Jegyintézet új elgondolások alapján bocsátotta ki az újabb bankjegyeket (1920-23), melyeket államjegynek neveznek. A nagyobb méretű és cimletű 100 koronás bankjegyeket azonban 1920-1922-ben Zürichben az Orell Füssli nyomdában állították elő. 1921 után az új Pénzjegynyomda megvásárolta a kliséket, és megindult a hazai nyomás – egyre nagyobb méretben és névértékben.

 

 

Budapest, Mai Manó Ház (Nagymező u. 20.)

A new yorki válogatás a nemzetközi fotográfia történetének és klasszikusainak kiváló alkotásait gyűjti egybe. Megtalálható közöttük Robert Frank, akinek a The Americans könyvétől számíthatjuk a modern fotográfia iránti érdeklődést, a magyar gyökerű Weegee, aki az amerikai álom fonákjáról tudósít képeivel, Manuel Álvarez Bravo, a kortárs mexikói fotóművészet kiemelkedő alakja, Tina Modotti és Edward Weston, Josef Koudelka, Henri Cartier-Bresson, Lee Friedlander, Garry Winogrand, Walker Evans, André Kertész, Munkácsi Márton, Robert Capa, Kinszki Imre, Angelo és még hosszú, tömött sorokban következő nevek. Olyan személyek nevei, akik együtt a fotótörténet legfontosabb személyei.

 

Kutatók Éjszakája – szeptember 27 programjából ízelítő:

A KKDSZ iroda előadásai: „Kutatásaink Keleten” téma köré csoportosulnak:

 

 

 

Győr, Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft (Vásárhelyi Pál u. 66)

 

 

 

 

 

 

 

A műsor a KKDSZ támogatásával készült.