I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Tükörben a Világ, Magyar Mezőgazdasági Múzeum

 

Adj egy múzeumjegyet ajándékba! – A Közlekedési Múzeum a múzeumok között elsőként csatlakozott ahhoz a Facebook-os kezdeményezéshez, amely lehetővé teszi, hogy bárki az adott helyen +1 terméket vegyen a rászorulóknak, vagyis

A Közlekedési Múzeumban ezentúl bárki vásárolhat még egy (vagy több) jegyet, amelyet a múzeum pénztárában hagy, és azt a rászorulók használhatják fel. Az akció 2013. április 12-én, pénteken indul a Közlekedési Múzeumban.

A plusz egy – félretett – jegyet bárki megkaphatja, aki rászoruló. Ahogy a kezdeményezők, Papp Gyöngyi, Csibi Katalin, Gáspár Katalin és Galambos Róbert megfogalmazták, rászoruló lehet bárki, aki sokgyerekes, kisnyugdíjas, leszázalékolt,... vagy éppen aktuálisan olyan helyzetben van, hogy jól jön neki a segítség.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.)

Juhász Gyula-karikatúrák, a költő saját kezű rajzai, újságírói munkái, verskéziratok, fotók, hivatalos iratok, és ismerősökkel és ismeretlen emberekkel való levelezése, amit a bibliotéka tulajdonában lévő Kilényi-gyűjteményből rendezett válogatás nyújt. Kilényi Irma (1891-1944), a költő önkéntes titkárnője, később Juhász Gyula (1883-) hagyatékának gyűjtögetője, őrzője volt. Ő őrizte meg például a költő első verses füzetét, a Tövisek és rózsákat (1898). Első verseskötete 1899-ben jelent meg először Szegeden, majd Budapesten. Ez utóbbival egy időben vonult be a piaristák váci noviciátusába, ahonnan a következő évben a "Lehetek még jó világi, de nem jó szerzetes" mondattal távozott. Magyar-latin szakon végezte egyetemi tanulmányait, és közben ismerkedett meg Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Oláh Gáborral...

 

Budapest, ELTE Egyetemi Könyvtár (Ferenciek tere 6.)

 
 

Budapest, Duna Palota (Zrínyi u. 5.) 

Finta József Kossuth-díjas építész útirajzaiból nyílt kiállításon mintegy nyolcvan munkát mutatnak be, néhány hatvanas években készült kép mellett zömmel a nyolcvanas évektől máig terjedő időszakból. Finta József a Budapesti Műszaki Egyetem építészkara és a mesteriskola elvégzése után (1962) Rómába és Athénba indult, majd bejárta Európát, útjain pedig részletekben gazdag, finoman légies rajzokat készített. Néhol az épített, máskor a természeti környezetet ragadta meg. Hasonló stílusban rajzolta meg hazai vázlatait is. Különleges sajátosságuk az a rajzstílus, mellyel a házak vizuálisan szinte elmondják történetüket.

 

Szentendre, Ferenczy Múzeum / MűvészetMalom (Bogdányi u. 32.)

 
 

Pécs, Janus Pannonius Múzeum / Természettudományi Osztály (Szabadság utca 2. ) 

Kisbenedek Tibor zoológus Marokkóban rovarászott. Az élményeit, felvételeit és egyéb érdekességeket kutató társaival, Wágner László és Ábrahám Leventével együtt megosztja meg a látogatókkal. A tárlatot a Janus Pannonius Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Rippl Rónai Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött anyaggal színesítettek. A növényeket a Pécsi Tudományegyetem Botanikuskertje kölcsönzi.

 

Budapest, Műcsarnok (Dózsa György út 37.) 

A fiatal művészgenerációk több, mint 50 éve legfontosabb, a független alkotómunkát lehetővé tevő támogatása a Derkovits Gyuláról elnevezett alkotói ösztöndíj. Segíti a pályakezdést, a művészi fejlődést, lehetőséget nyújt a formanyelvében és tartalmában korszerű, színvonalas művek létrehozásához. Idén 26 ösztöndíjas alkotó műveiből nyílik kiállítás, melyhez számos kísérőprogram kapcsolódik a fiatal alkotók széleskörű megismertetése érdekében. Így egyúttal a MANK más művészeti ösztöndíjasainak is lehetősége nyílik a bemutatkozásra.

 

Győr, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum / Esterházy-palota (Király u. 17.)

A 3. Textiltriennálé kilencéves múlttal rendelkező nemzetközi kiállítás, mely szlovák kezdeményezésre alakult. Három évente különböző országokban várja a látogatókat: Szlovákia több városában, Lengyelországban és Magyarországon. Idén a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum ad otthont neki. Négy kontinens 26 országának 91 alkotója mutatkozik be a kiállításon.

 

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth tér 12.) 

Európa legnagyobb etnikai kisebbségét romák alkotják. Vándorló életformájuk évszázadokra tekintenek vissza, sajátos közösségeket alakított ki, melyben elsősorban magukra támaszkodnak, a külvilágtól erősen elkülönülnek. A spanyolországi romák története az általános európaitól sok mindenben eltérő – ez a nemzetközi vándorkiállítás a magukkal hozott értékekről szól és a sikeres integrációról. A tárlaton az ott élő romák és nem-romák közös munkájának eredményét újszerűen és didaktikus módon mutatják. Sztereotípiák nélkül látjuk a képeken a romák történetét és mai valóságát, kultúrájuk gazdagságát, és művészetük hatását a spanyol kultúrára. A kurátorok külön kiemelték a flamenco szerepét, mely ma a spanyol kulturális örökség szerves része. Fényképek, filmek és tárgyak mutatják életüket, problémáikat és a környező világ viszonyulását hozzájuk. Kísérő kiállításként a „Képek, cigányok, cigányképek. A többségi képtől az önábrázolásig” c. tárlat kapcsolódik hozzá, mely a a magyarországi cigányok ábrázolásait mutatja be a 19. század utolsó évtizedeitől napjainkig. Néprajzi, szociológiai, antropológiai megközelítésmód és a riportfotó sajátosságait ötvözi, és a romák ezzel jórészt ellentétes önképét is bemutatja.

 

Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum (Károlyi u. 16. ) 

A Karinthy Frigyes emlékére rendezett kiállítás  legendákkal övezett alakját, sokszínű és gazdag életművét szólaltatja meg. Az állandó szellemi készenlét, az örök megfelelni vágyás, a számadás gondolatköre lengi körül személyét. Legalábbis ebből az irányból megközelítve érthetőnek látszik tudásszomja és az a gyermekkorából magával hozott, romantikus, fantasztikus regényeken táplált, szatirikus élclapok olvasásán edzett kétkedő kíváncsiság, és a technikai vívmányok iránti nyitottság, amellyel írásaiban gyakran a múlt és jelen, jelen és jövő, valóság és képzelet határvidékét vizsgálja. A tárlaton bemutatják az író életét, munkásságát, reliquiáit, kéziratait, rá vonatkozó ábrázolásokat, megjelenítik a 20. század elejének iskoláját, és az írót megihlető technikai eszközöket – mindezt Karinthy saját műveivel párhuzamba vagy párbeszédbe állítva. Viaszlemezen őrzött hangfelvételről az író hangja is hallhatóvá válik, alakját pedig mozgófilm kocka teszi láthatóvá. Különféle számítógépes és mechanikus játékokon a látogatók maguk is tesztelhetik nyelvi leleményüket, és Karinthy ismeretüket.

 

Budapest, Országos Széchényi Könyvtár (Budavári Palota, F épület) 

A tárlaton Zágon Géza Vilmos (1889-1918) zeneíró hagyatékának legjava tekinthető meg. Kiderül belőle, hogy  zeneszerzőként és zongoraművészként is jelentős tevékenységet végzett, melyet a jól dokumentálható, kultúrtörténeti vonatkozásaiban is igen érdekes párizsi évei kiválóan tükröznek. A két esztendő alatt több sikeres fellépése volt, és ott szerezte a Desz-dúr zongoraszonátát, melynek autograf (szerzői) kézirata és Rózsavölgyi-kiadása, illetve a Pierrot lunaire című dalciklus Debussy saját-kezű javításait tartalmazza. Többek között Debussy és Bartók levelek szólnak az ígéretes, de korán meghalt tehetséges művészhez. A kiállításon kották, levelek, fényképek, plakátok és zenei apró-nyomtatványok vallanak értékes közvetítő tevékenységéről, a két kultúra kölcsönhatásáról, ill. a korabeli párizsi élet képeit is felvillantják.

 

Gödöllő, Gödöllői Városi Múzeum (Szabadság tér 5.)  

Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920), a gödöllői művésztelep szellemi és lelki vezéregyéniségének címben említett kárpitja ma már csak a Magyar Iparművészet 1907. évi IV. Mellékletéből ismert, pedig ars poétikájának művészi megfogalmazása. Ezen a jó kormányos hajóját a Megismerés, a Szeretet, az Erély és a Jóravaló készség nevű szelekre bízza. A budai vár és Kolozsvár – ezek voltak gyermekkora kedves helyszínei. Festészetet Székely Bertalantól tanult, majd több külföldi tanulmány úton. Rómában a nazarénus festő, Szoldatits Ferenc gyakorolt rá maradandó hatást, és megismerkedett későbbi sógorával és barátjával, Nagy Sándorral. Aztán ismét itthon, Lotz Károlytól tanult, és elindult saját festői pályáján. Ekkor már Gödöllőn él, és lassan ide költözik Nagy Sándor feleségével Kriesch Laurával, Belmonte Leo családjával, Juhász Árpád, Raáb Ervin, Sidló Ferenc, Undi Mariska és Carla, Zichy István és Boér Lenke, Frey Vilma és Rózsa majd Mihály Rezső és Remsey Jenő, akik már az általa vezetett a gödöllői művésztelep lakói lettek. A termékeny festői éveket a világháború akasztotta meg, amikor a fiatal festők katonák, Körösfői-Kriesch Aladár pedig hadi festő lett, és testi-lelki megrendülése a későbbi szanatóriumi kezelés ellenére is halálát okozta.

 

Szeged, REÖK ( Regionális Összművészeti Központ, Tisza Lajos krt. 56.) 

Fürjesi Csaba tisztán indulati foltfestészettől a figurális, realisztikus megfogalmazásig többféle stílusban alkot. Kísérletei során egyedi grafikai eljárásokat dolgoz ki, szokatlan anyagú installációkat épít. Témáiban leginkább az egzisztencializmus hatott rá, a jelenlét foglalkoztatja, az időben és térben változó emberi lét élménye. Most a tárlaton legutolsó, Szférák című ciklusát mutatja be, melyen az interferencia mint a dolgok, vagy emberek kontúrjait kitöltő motívum egy vibráló, folyton változásban lévő anyagiságként van jelen. 

 

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth tér 12.) 

1916 és 1920 között egy falusi tanító, néprajzi gyűjtő és amatőr fotográfus, Hernai Béla közel 700 üvegnegatívon örökítette meg a Baranya megyei Véménd lakóit – dokumentációs céllal, és családi megrendelésre, a fronton levő férjeknek, az otthonmaradó családtagoknak. Ezek a negatívok a pécsi Janus Pannonius Múzeumba kerültek. Feldolgozásuk során rengeteg fontos információt szolgáltattak a falu első világháború alatti  életéről. Dokumentálták a 20. század eleji időszakot, amikor együtt éltek katolikus németek, ortodox szerbek, katolikus és református magyarok, zsidók és katolikus romák, egymás nyelvét használva és megértve. Tisztelték egymás kultúráját, szokásait. Identitásukat a nyelvi, etnikai, felekezeti különbségek mellett jelentősen alakította, hogy valamennyien vémendinek vallották magukat. Több, mint 2000 tagból álló faluközösséget alkottak, mely azóta gyakorlatilag megszűnt az országban. Vémend lakossága is teljesen átalakult azóta.

 

 

 
 

Budapest, Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Attila u. 93.)  

 

 

 

 A műsor a KKDSZ támogatásával készült.