Thotmesz művészeti műhely: Zenészek és énekesek Heruef sírjában (TT192)

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2011, December 23

Thotmesz művészeti műhelye / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 december 23. 
 
A műsor témája
- MEBT hírek: Hétfőn tartottuk Karácsonyi ünnepségünket, melyen Aly el-Hefny nagykövet úr ismertette az elmúlt időszak egyiptomi eseményeit, és összefoglalta és értékelte a MEBT és követség közös programjait.
- Heruef élete, sírjelenetei, III. Amenhotep jubileumi- / szed-ünnepe, zenészek, énekesek és táncosok az ókori Egyiptomban, Amon énekesnői, Amon istenfelesége, Ehnaton.
 
 
Heruef sírja (TT192)
A thébai Asszaszif területén, nem messze Hatsepszut templomától épült III. Amenhotep fáraó uralkodásának a vége felé Heruef sírja. Lejtős lejáró vezet udvarába, melynek oldalain a piros színű előrajzolás alapján körbefutó oszlopsorokat terveztek, melyek a keleti és a nyugati oldalon el is készültek. Az udvar nyugati oldalának iránya kissé eltér a szabályos 90 foktól. Közepén lehetett belépni a keresztcsarnokba, melynek három sorban 10-10 pillér támasztja alá a mennyezetét. Szabályos derékszögben csatlakozik hozzá a hosszú csarnok kettős pillérsorával, végében a szoborfülkével. A sírakna a keresztcsarnok DNy-i sarkából indul, és többszöri forduló után vezet a valamivel a szoborfülkén túl elhelyezkedő sírkamrába.
 
Az udvar nyugati oldalán, a falat finoman kifaragott magas domborművek díszítik: déli szárnyát III. Amenhotep fáraó első jubileumi ünnepének a jelenetei (30. év, Smw 2. havának 27. napja), az északit a harmadik ábrázolásai töltik ki (37. év, khoiak hó 30. nap). Amon nevei és Heruef személye következetesen ki lett vésve, ahogy a sír további részein is, ami arra mutat, hogy az Amarna reform során mind Heruef személye, mind az általa vezetett szertartások – a fáraó jubileumi/szed-ünnepét is beleértve, nem kívánatossá váltak. Ehnaton fáraó IV. Amonhotepként szintén jelen van a domborműveken. Az ő alakjának kivésése egy újabb hullám eredménye lehet.
 
Bár a sír történeti és művészi szempontból legizgalmasabb jelenetei ezek a portikuszon látható képek, sok mást is kifaragtak a falakon, noha a hosszanti csarnok végén még az előrajzolással sem készültek el. Jellemzőek a halotti áldozat jelenetei, melyekből Heruef számos hivatali címe is ismertté vált. A bejárati résznél több himnusz szövege fennmaradt, és itt található egy keresztrejtvény is, mely mellett IV. Amenhotep fáraó Ré-Harahtinak mutat be áldozatot. A mennyezet díszítését, úgy tűnik, mindenütt egyformának tervezték.
 
A sírkápolnának nemcsak díszítése, de a hegyből történő kifaragása is befejezetlen maradt – a hosszanti csarnok és az udvar pillérei jól mutatják ezt. Romos állapota azonban nem csak ennek köszönhető, mivel földmozgások is hozzájárultak, és a festékek anyaga sem mindig állta az idő vasfogát. Heruef múmiáját azonban ez nem érintette, hiszen soha nem temették itt el – máig sem tudjuk, hová helyezték végső nyugalomba. Még a 19. dinasztia korában 8 sírt vágtak az udvarában. Az itt elhelyezett sztélé alapján a sír-együttest sokáig Ptahemhebnek tulajdonították.
 
Heruef apja Szeqed „Őfelsége hadseregének írnoka” volt, anyját Rujunak hívták, és udvari tisztsége („királyi ékesség”) mellett több papi hivatalt is betöltött („Izisz, az istenek anyjának énekesnője”, „Amon énekesnője”). Tudunk egy húgáról (Henutnoferet), de feleségről és gyermekről nem. Címei alapján a karnaki Amon templomhoz kötődött, de még szorosabb volt a kapcsolata Teje királynővel, akinek „házelöljárója” volt. Sírszobra kiváló minőségben készült – felmerült, hogy Deir el-Medina lakóitól rendelte.
 
 
III. Amenhotep fáraó szed ünnepe
Az egyiptomi uralkodók megújulását szolgáló jubileumi vagy szed-ünnep megülésére a királyok 30. uralkodási évében került először sor, utána 3-4 évente végezték el szertartásait. Heruef sírjában két alkalmat is megörökítettek, mivel megszervezése a sírtulajdonos hivatali feladatainak részét képezte. Ábrázolása a korszak kifinomult stílusában, annak is a végső fázisában készült. Ezt az erősebben kifaragott kontrasztok, a finom vonalvezetés, nyúlánk alakok, a fáraó arcának megfiatalítása – mintha tizenéves lenne - , és mandulavágású szem jellemzi. A fáraói ornátusban előtérbe kerültek a napszimbólumok, ami a szolarizáció erősödésének egyértelmű bizonyítéka.  
 
Az első ünnepségnél Teje királynő még kissé a háttérben helyezkedik el, de jelenléte kétségtelen. A trónuson a király mellett Háthor istennő trónol. A király díszes naoszból osztja a jutalmakat. Heruef egy sebiu-nyakéket kapott, a királyi barátok és tisztviselők pedig a nyakláncon kívül aranyhal, - kacsa, vagy –lótuszvirág érdemrenddel lehettek kitüntetve. A szertartás fontos része volt a hercegnők által végzett libáció (italáldozat) és a zenészek és a táncosnők előadása, akik Hathort és az uralkodót dicsőítették. A jelenetsor az uralkodó éjszakai hajóútjával ér véget.
 
A harmadik szed ünnepség központi cselekménye a dzsed oszlop felállítása volt. Az Ozirisz isten hátgerincével azonosított pillér a stabilitás, tartósság jelképeként az uralkodó és az ország biztonságát fejezte ki. A jelenetsor teljes magasságában itt is egy naosz jelenik meg, benne a trónoló királyi párral. Heruef nyújtja nekik az áldozati ajándékokat, és vezet hozzájuk további hivatalnokokat. Mellettük szintén több sávra oszlik a fal, és a dzsed oszlop felállítását látjuk, énekelő és táncoló férfiak kíséretében. A táncosok mögött ökölvívókat és botvívókat ábrázoltak. Mivel „Üssed!” felirat olvasható mellettük, ez a harci tánc valódi küzdelmet takarhat. A hercegnők libációja itt is megjelenik.
 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Annamária
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett