I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / André kertész kiállítás - Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum

 

Tomsics Emőke és Fisli Éva, a kiállítás kurátorai (MNM, Történeti fotótár)

 

 

 

Budapest, Szépművészeti Múzeum (Dózsa Gy. ú. 41) 

Jánoshalmi Nemes Marcell (1866-1930) már életében legendás műgyűjtői és mecénási tevékenységének köszönhetően rendkívül értékes gyűjtemény került a Szépművészeti, Iparművészeti és más hazai és külföldi múzeumokba. Az itt bemutatott válogatás az említett két múzeumon kívül elsősorban a Nemzeti Galéria anyagára támaszkodik. A Nemes Marcell személyét bemutató bevezető után, az első részben régi olasz, német / németalföldi és néhány modern mester, mint Courbet, Cézanne, Maillol, a Gréco-kollekció, és klasszikus magyar festők alkotásai láthatók, mint Munkácsy Mihály, Paál László, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, és Fényes Adolf. A tárlat második részébe az antik vázák, üvegtárgyak, reprezentatív képkollekciók közé a gyűjtő legemlékezetesebb adományai is bekerültek, mint Mányoki Ádám Rákóczi-portréja és El Greco Bűnbánó Magdolnája, valamint saját korának magyar művészeinek, mint Farkas István, Iványi Grünwald Béla, Kernstok Károly, Vaszary János, és Uitz Béla munkái.

 

Budapest, BME OMIKK (Budafoki út 4-6.)

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán mérnök-generációk legendás hírű tanáraként számon tartott Simonyi Károly (1916-2001) szakmai életét és eredményeit mutatja be a tárlat, melynek tematikáját egy DVD más formában is kifejti.

 

Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum (Rákóczi-ház, Rákóczi utca 2.) 

A Rodostó-ház anyagát felhasználó tárlat korabeli tárgyak, dokumentumok, képzőművészeti alkotások segítségével idézi fel a korszak eseményeit, II. Rákóczi Ferenc száműzetésének éveit, és fotókkal, filmekkel mutatja be életútját, önként vállalt bujdosását és kassai újratemetését. Egyúttal a kassai Rodostó-ház (Kelet-Szlovákiai Múzeum) Rákóczi-kultusz ápolásában betöltött szerepét is bemutatják.

 

Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum (Rákóczi-ház, Rákóczi utca 2.) 

Boris Sirka (1981-), az egyik legjelentősebb szlovákiai fiatal kortárs képzőművész, ezen a tárlaton a deathmetál-, a videojátékok és a komiksz szubkulturális közegében létre hozott lineáris akrillfestészet után kolormentes fekete-fehér rajzokra váltott, és kamara jellegű objektumokkal és kisplasztikákkal is jelentkezik. Újabb műveire jellemző, hogy a hagyományos kompozíciós formákat kontrasztosan alakítja át. Mintha lelket kívánna önteni – innen a cím – korábbi vászonképeinek alakjaiba.

 

Százhalombatta, Matrica Múzeum (Gesztenyés út 1-3.) 

A sokszorosító grafikus Kovács G. Tamás a hagyományosat és a modern tendenciákat ötvöző linóleum metszetein ellentétes tendenciák alkotnak egységet. A többnyire figurális témák megörökítésére alkalmazott eljárások is változatosak. Ahol tudja, a street art módszereit követve, a tereptárgyakat is bevonja játékosságra törekvő, környezetét jobbítani akaró, alapvetően grafikai munkáival. Egy válogatás a magyar punk hőskorának szövegeiből merít.

 

Budapest, BTM Budapest Galéria Kiállítóháza (Lajos u. 158.) 

Az elmúlt években 9 képző- vagy médiaművész (Baglyas Erika, Csató Máté, Csontó Lajos, Felugossy László, Július Gyula, Pacsika Rudolf, Szabó Attila, Tóth Eszter, Vince Ottó, Vinkler Zsuzsi) tevékenysége révén létrejött installációkat, videóinstallációkat, objekteket lehet látni a tárlaton, melyek hétköznapiságuk ellenére is többrétegű jelentéseket hordoznak.

 

Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum - Cselley Ház (Fő út 19.) 

Galántai Körzeti Honismereti Múzeum igazgatója, Keppert József (Pozsony, 1946 -). 1968-tól fényképezik. 1972-ben Galántán volt az első szerzői kiállítása. Három évvel később barátaival megalapította a Galántai Fotóklubot. azóta számos közös kiállításuk nyilt már, és cikkei jelentek meg szak-, és napilapokban. A Győri Fotóklubnak tiszteletbeli tagja.

 

Győr, Városi Művészeti Múzeum – Váczy Péter-gyűjtemény (Nefelejcs köz 3.)   

Kutsera Edit iparművész bemutatkozó kiállításán a természetet a gyógynövények világán keresztül felfedező tárgyalkotás jegyében született installációk láthatók, melyek egyedi készítésű papírmunkák, fametszetek vagy éppen  növényi szövetekből építkező alkotások. A városi ember és a természet kapcsolatát kutatja. A tárlat létrejöttéhez nagyban hozzájárult a Victoria Finlay Színek című írásában megjelenő kontinenseket bejáró "pigmentkutatás.

 

Győr, Városi Művészeti Múzeum – Radnai-gyűjtemény (Király u. 17.)  

A shojo manga eredetileg kislányok számára készülő, a szív és lélek problémáival foglalkozó műfaj a 70-es évek Japánjában általános elismerést vivott ki magának a társadalom széles rétegeiben. Ehhez nagyban hozzájárult

Hagio Moto (1949 május 12-), akinek munkássága enneka fordulatnak művészi előidézője. A tárlat az ő műveit gyűjtötte csokorba két másik, kiemelkedő shojo manga készítővel együtt: a romantikus komédiák, kalandos történetek és fantasy művek mestere Miuchi Suzue (1950 február 20-) és a bizarr témáiról nevezetes Okano Reiko (1960-). A szereplők klasszikus szépségében, a képregények festményszerű pallérozottságában, az atmoszférát kihangsúlyozó történetvezetésben a női médiumok által évek alatt tökélyre fejlesztett, gazdag líraiság köszön vissza.

 

Simontornya, Vármúzeum (Vár tér 10)   http://www.wmmm.hu/idoszaki_kiallitasok

A Simontornyai Vár Napján nyílt meg a Simontornyai Vármúzeum északi szárnyában a vár különböző építési periódusait bemutató 3D rekonstrukcióból készített plakátkiállítás, mely a modern térinformatikai alkalmazásával a vár négy fő építési periódusát, a 13. század végi megépítéstől kezdve a 14. és 15. századi átépítéseken keresztül a több elemében ma is látható, 1508 körüli, Buzlay Mózes-féle építkezésekig kalauzolja el a látogatókat. A tárlatot kiegészítendő, a Pazirik Kft. honlapján a négy periódus várudvarának, illetve az északi és a keleti szárnyának a virtuális túrái is megtekinthetők.

 

Szeged, Fekete Ház (Somogyi utca 13.)

Müllner János (1870-1925) első generációs magyar fotóriporter élete hazai képes újságokból és sajtófotókból rekonstruálható. Igy derül ki, hogy feleségével együtt, aki a laborálásban is segített neki, járt Konstantinápolyban, Egyiptomban, Bulgáriában és Szerbiában. Főként a Tolnai Világlapnak dolgozott. Több száz képet készített a történeti Magyarország várairól. Úgy tűnik igyekezett a Magyar Királyság valamennyi várát bemutatni. A 300nál több felvételt bemutató tárlat anyagát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Képzőművészeti Egyetem anyagából válogatták.

 

Baja, Türr István Múzeum (Deák Ferenc u. 1) 

A 627 síros teljes madarasi szarmata temető feltárását 1963 – 1974 között Kőhegyi Mihály vezette, aki aztán – múzeumigazgatói tevékenysége mellett - haláláig dolgozott feldolgozásán. A feltárás eredményeként megállapította, hogy a mai Kígyós ér partjára, a Kr.u. 2. század vége és a 4-5. század fordulója között folyamatosan temetkeztek, és a korszak kutatásának a terület súlyponti tényezőjévé vált.  

 

Esztergom, Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeuma (Szt. István tér 1.) 

A Magyar Nemzeti Múzeum - Nemzeti Örökségvédelmi Központ (MNM-NÖK) az ELTE Régészeti Intézetel és a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum a Selyemút kazahsztáni szakaszán lévő 10-14. századi erődített megállóhely, Tölebi régészeti feltárását mutatja itt be. A vályogtéglából épült várat csak 50-100 évig használták, döngölt agyag alapra épített falait a fő égtájak szerint tájolták, a stratégiai helyeken tornyokkal erősítették meg. Az ásatások a kazah Merkének, Karcag testvérvárosának a közelében folynak, Mordovin Maxim vezeti, és részét képezi a magyarsághoz kapcsolódó örökség határainkon túli kutatásának, hiszen erről a szteppei területről jelentős hatások érték a honfoglaló magyarokat. A környék történeti és néprajzi bemutatása egészíti ki a tárlatot.

 

Hatvan, Hatvany Lajos Múzeum (Kossuth tér 11.) 

A palóc elődök számára létforrás jelentőségű Mária képek bemutatása elválaszthatatlan a képek csodákat is előidéző, interaktív szerepétől a palóc közösség mindennapi életében, ahol Máriácska mindenféle kérdésre kiterjedő életvezető tanácsait követve folyt vagy folyik az élet. A Boldogasszony iránti tisztelet és szeretet, bensőséges bizalom sokféle formában tárgyiasult, és a Szűz Mária képek mellet a tárlat a neki felajánlott ajándékok sorából is ízelítőt nyújt: ruhák, rózsafüzér, ékszer, gyertya, kis szobor, ima, fohász, érintésben sőt csók is … A szakrális világnak ez a formája a paraszti élethez kötődik, egy olyan világhoz, melyben az érzékelés "tárgya" vagy célja határozza meg a befogadás milyenségét, az alkotásról kialakított képet.

 

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth tér 12.)

Mint a tárlat kapcsán leszögezték, a szellemi, kulturális örökség ismerete és szeretetteljes átörökítése a családok, közösségek, kultúrák és nemzetek életére döntő hatással van. A horvát szellemi és kulturális örökség legnevezetesebb vonásainak bemutatása is hozzájárul nem csak a saját közösség alkotókészségének a feltárásához, hanem ahhoz is, hogy jobban megértsük mások kreativitását. Ez a gazdagság és sokszínűség, a saját kulturális és nemzeti identitáson túl a kultúrák közötti tisztelet és párbeszéd előfeltétele is.

Horvátországban eddig csaknem száz szellemi örökséget képviselő elem került a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Közülük kilencet az UNESCO is felvett az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, egyet pedig sürgős védelmet igénylő elemmé nyilvánított.

A gorjani pünkösdi királynéjárás, Kastav-környéki farsangi kolompos felvonulás, az észak-horvátországi mézeskalácsosság, a horvátországi csipkekészítés, az isztriai és a Hrvatsko Primorje-i szűk hangterjedelmű kétszólamúság, a dubrovniki Szent Balázs-napi felvonulás, a Hvar szigeti húsvéti körmenet, a Hrvatsko Zagorje-i hagyományos fajátékkészítés, a Sinjska Alka lovagi torna hagyományai és az Ojkanje énekstílus egyaránt ismertté válik a tárlat látogatói számára.

Tiszafüred, Kiss Pál Múzeum (Tariczky sétány 6.) 

Az 1945-ben és az 1946-ban kibocsátott pengő címleteinek bemutatásával egy hihetetlenül magas inflációjú világ 189 darab papírpénzén keresztül a II. világháború utáni időszak mindennapjaiba enged betekintést. Az 1945. július 15-én kiadott 10 ezer pengős, az 1945. október 23-án kibocsátott 100 ezer pengős, az 1945. november 16-i nyomatú 1 millió, majd 10 millió pengős, az 1946. március 18-i 100 millió pengős, az 1 milliárd pengős, majd a 10 ezer milpengős (10 milliárd pengős helyett) bankjegy még mindig nem a csúcs volt - 1946. április 29-án adták ki a 10 ezer és a 100 ezer milpengőst, 1946. május 24-én az 1 millió és a 10 millió milpengőst, 1946. június 3-án pedig a 100 millió és az 1 milliárd milpengőst, majd jöttek a bilpengősök, vagyis a billió pengősök, melyek már a milliószor milliót rövidítették. (Ezek olyan rövid ideig voltak forgalomban, hogy sorozatuk hiányos a Múzeum gyűjteményében.) A hiperinfláció idején átlag 15 óránként duplázódtak meg az árak. Nem csoda, hogy új bankjegy bevezetése mellett döntöttek: 1946. augusztus 1-jétől a forint lett a fizetőeszköz.

 

Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Dóm tér 1-4)

A grafikai tárlat a kottakiadás stílustörténeti bemutatását tűzte ki célul a könyvtárban fellelhető kiadványok segítségével. A legrégebbi kotta Gottlieb Theophil Muffat, VI. Károly udvari orgonistája, Mária Terézia zenetanára csembalóra írt darabjainak míves, rézmetszetű barokk díszcímlappal ellátott, 1736-os augsburgi kiadása.

 

Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Dóm tér 1-4)

„...ugye megmondtam, hogy az irodalom gazdaggá tesz....?” Karikatúra-kiállítás – 2011, november 14-19.

A képregényfesztivál kapcsán Philippe Delestre francia újságíró és grafikus válogatott munkáiból nyitott tárlaton az alkotó könyves karikatúráit mutatja be a könyvtár, melyeket idén Franciaországban a francia nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánítottak. Ehhez kapcsolódón Francia-belga képregényekből is látható egy, a francia-belga képregények változatos művészi, tartalmi és technikai megjelenési formáit bemutató tárlat Bande dessinée címmel, a 3. Szegedi Képregényfesztivál keretében.

 

Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Dóm tér 1-4)

Zórád Ernő, a legnagyobb hatású magyar képregény-író, festő, grafikus, számos könyv illusztrátora, diafilmek sokaságának alkotója 1911-ben született. Erre az évfordulóra emlékezve látható könyvillusztrációinak egy válogatása. A 3. Szegedi Képregényfesztivál keretében megnyílt kiállítás mellett vetítéssel egybekötött előadások is elhangzanak a Tabán festője, „az utolsó pesti bohém”, eredeti nevén báró Wallburg Egonról, akinek első műve, az 1957-es Winnetou egyben az első magyar szóbuborékos képregény is volt. A 3. Szegedi Képregényfesztivál keretében rendezték.

 

Szombathely, Szombathelyi Képtár (Rákóczi F. utca 12.) 

Az Art Space Diabolus CARP Team 2007 június 27-i alapításától kezdve a metaverse virtuális média keretén belül az innovatív kifejezési formák kutatását tűzte ki céljául. A ma már 64 fős nemzetközi alkotógárdává azóta létrehozta az adaptív virtuális architektúra, interaktív audio installáció, komplex cybernetikus művészet, kollaboratív audiovizuális improvizáció, immerzív 4D cinema, collaborative worldwide song composition / recording / mixing technika és több más műfajt és technikát. Legfontosabb eszközüknek az art scripting-et és a "3D virtuális ecset és festéket" tartják. A tárlat a metaverse művészetének bemutatásán túlmenően annak hagyományos médiákra tett hatását is meg kívánja mutatni.

 

 

 

 

A terézvárosi születésű Kertész Andrást (1894-1985) a fényképezés művészetében a 20. század legmeghatározóbb egyéniségei között tartják számon. A Winterthur és Berlin után nálunk is látható 250 műves tárlat munkásságának egészét mutatja be átfogó módon, a valós arányokkal és hangsúlyokkal. A vándorkiállítás a párizsi Jeu de Pommeból indult, és a tehetségét Párizsban kibontakoztató, majd André Kertész néven 50 évig New Yorkban élő világhírű fotóművész alkotói felfogásának folytonosságát és egységességét tükrözi. A válogatás nagymértékben épít a vintázsokra és a művész által korábbiakban kiválogatott nagyításokra.

Első fényképei között ott láthatók a belvárosi képek, felvételek anyja kávézójából, az 1. világháború hétköznapjainak jelenetei, méhészkedésének megörökítése … és a mindennapok megannyi apró, sajátos hangulatú mozzanata. A következő periódus Párizshoz kötődik (1925-1936), ahol az Au Sacre du Printemps galériában (1927) nyílt első kiállítása, megjelent első albuma (Paris vu par André Kertész, 1934), és közben felfedezte a „hiány fényképészetét” és a tükrökben rejlő játékosságot (Distortion, 1933). Bár egy évre indult Amerikába Keystone-szerződése miatt, halála végéig ott ragadt. A hivatalos fényképezéstől 1962-ben vonult vissza, de fotóművészeti tevékenységét élete végéig folytatta, és rendszeresen készítette most már csak saját művészi intuícióin alapuló felvételeit. Érdekes sorozatot alkotnak közöttük például a new yorki lakása ablakából lencsevégre kapott sorozatok.

 

André Kertész viszonya hazánkhoz igen sokrétű. Itt formálódott emberré, érték első sikerei és csalódásai, majd Párizsban érett művész lett, és ezt a mesteri fokot mindvégig megőrizte New Yorkban is. Mindeközben szavakba is formálta művészi látásmódjának elveit, melyek a tárlaton kivetítve szintén olvashatók. Újabb fejezet a kapcsolatban műveinek megjelenése az itthoni médiumokban, majd a hazai fényképészekkel történt személyes találkozók is, melyekre 1985-től több látogatás során is lehetőség nyílt. Utóéletéhez tartoznak a nevéhez kapcsolódó különböző intézmények, mint az emlékház, vagy a szociális dokumentarista díj. A kapcsolódó filmvetítések és kerekasztal beszélgetések mindezen ismeretek elmélyítését, újabb impulzusok létrejöttét segítik.

 

 

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum krt. 14-16.) - 

 

 

 

 

 

 

 

A műsor a KKDSZ (www.kkdsz.hu) támogatásával készült.