I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Kutatók a terepen I. Néprajzi Múzeum, Budapest

 

 

Dr. Szeljak György néprajzkutató, Néprajzi Múzeum, kommunikációs főosztály főosztályvezetője

Gebauer Hanga Klára néprajzkutató, Fényképtár. 

 

 

Budapest, Ludwig Múzeum (Komor Marcell u. 1.)

Josef Bernhardt (1960-), osztrák művész mobil szobra, egy óriási madárház lehetőséget teremt, hogy a látogató a világot madárperspektívából szemlélje. Az instllációba ugyanis bárki beléphet, megtapasztalhatja, milyen távlat nyílik a berepülő nyíláson keresztül, milyen érzés odabent lenni. Az alkotó ezzel a megoldással egy másik identitásba helyezkedést, és az új szituáció által felvetett gondolatok átérzését, megérzését, újragondolását, és ezzel a más életformákkal szemben tanusított toleranciát kívánja elősegíteni.

 

Budapest, Műcsarnok (Dózsa Gy. u. 39)

A világ innovatív művészeti fesztiváljain számos díjjal kitüntetett, kinetikus performatív hanginstalláció, a Cycloïd-ε zeneművészeti ihletettség és mérnöki találékonyság csöppet sem véletlen találkozása. Az André és Michel Décosterd testvérpár alkotta Cod.Act művészcsoport munkája egy vízszintes inga mintájára készült, előre programozott mozgást végző hangkeltő eszköz. Leginkább futurisztikus robotra, vagy valamilyen saját életet élő, intelligenciával rendelkező lényre emlékeztet. Különös hanggal kísért tánca cikloisokat rajzol, azaz olyan görbéket, amelyeket egy irányított görbén csúszás nélkül legördülő kör egy meghatározott pontja ír le.

 

Balatonfüred, Vaszary Galéria (Honvéd u. 2-4.)

A tárlat mintegy 50 alkotáson keresztül nyújt keresztmetszetet Keserü Ilona munkásságáról. Festmények, papírmunkák, objektek és fotók mutatják be az 1963-ban induló festő pályáját, a hullámmotívum és a színkutatás tematikája köré építkezve. Egyik fő témaköre az 1967 és 1973 között készült, a falusi temető későbarokk, szív alakú sírkövei által ihletett munkák, a másik az elmúlt húsz évben tanulmányozott Cangiante színhasználat, azaz „Színváltás” köré épülő alkotások.  

 

Budapest, Országos Idegennyelvű Könyvtár (Molnár u. 11.)

Az olasz Guido Vedovato az egyik legismertebb kortárs naiv festőművész és szobrász. Közgazdásznak tanult, művészeti képzésben nem részesült. Az 1970-es évek végén kezdett festeni és idővel kialakította saját technikáját, megszülettek egyedi motívumai, témái. Az alkotás kezdetben a hobbija volt, mely egyre inkább szenvedélyévé vált. Első kiállítása 1986-ban nyitotta meg kapuit szülővárosában, Vicenzában. Rendszeres résztvevője a naiv művészek nemzetközi találkozóinak. Művei ma már a világ számos múzeumában megtalálhatók Kanadától Franciaországon át Oroszországig – és nem mellékesen a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumában, valamint a Szombathelyi Képtárban.

 

Százhalombatta, "Matrica" Múzeum (Gesztenyés út 1-3.)

Csóka László (1967-) Selymesilosváról, a Pártiumi Szilágyságból indult, haol kezdetben szakkörökbe és magánfestőkhöz íratták be a szülei. Rajzolási képessége fejlődött, festészet technikákat tanult, majd érettségi után a Zilahi Népművészeti Iskola festő szakán képezte tovább magát Man Nicolae festőművésznél. 1989-ben szökött át hazánkba, és Százhalombattán telepedve le, bekapcsolódott a hazai  művészeti életbe. Kedvelt technikája a secco. Alkotott Cipruson, de Százhalombattán a 100 éves római katolikus templomban is.

 

Pécs, Janus Pannonius Múzeum / Modern Magyar Képtár II. (Papnövelde u. 5.)

A világhírű olasz polihisztor szenzációs találmányai alapján készült, pontos, korhű modellek és multimédiás alkotások engednek betekintést Leonardo da Vinci munkásságába, melyet ezúttal a tudományok, a technika, a művészetek- és a kultúra fejlődési vonalába helyeztek. Az eredeti elképzeléseket rajzok, kéziratok dokumentálják. Művész és találmány párhuzamos bemutatása a működési elveket, a mesteri rajzolót, a kiváló művészt, az innovatív elmét és a repülést és az anatómiát tanulmányozó tudóst egyaránt láthatóvá teszi.

 

Budapest, Széchenyi könyvtár (Budavári Palota, F épület)

A tárlaton négy, a 16. században Törökországba vitt Corvinát mutatnak be, melyeket fejedelmek, főpapok és tudósok évszázadokon keresztül próbáltak visszaszerezni, végül 1869-ben Abdul Aziz szultán a Szuezi csatorna megnyitása alkalmából Isztambulba látogató Ferenc József császárnak adta ajándékba, aki szintén diplomáciai  ajándékként gróf Andrássy Gyula közvetítésével az OSzKnak adományozta. Szent Ágoston, a történetíró Polybios, a komédiaszerző Plautus és a humanista Trapezuntius műveit tartalmazzák. Van köztük itáliai kézirat és budai könyvmásoló- és miniátorműhely munkája. Hármuk pompás bársonykötése szintén itt készült egyedi kötéstípussal. Eredeti török kéziratok, és az az Anjou-kori magyar könyvkultúra kimagasló emléke, az „isztambuli antifonálé” szintén látható lesz, ill. lapozhatók a facsimile és digitális corvinák.

 

Makó, József Attila Múzeum (Megyeház u. 4.) 

Arcon formált világkép. Hatvany Lajos (1880-1961) az irodalmi mecénás – 2014. április 29. - 2014. december 31.

Az ipari és finánctőkéből nagy vagyonra szert tevő, bárói rangot elnyerő asszimilálódott zsidó családból származott, de fiatalon hátat forditott az üzleti világnak. Az irodalom volt az élete, az életet pedig az irodalmon keresztül érzékelte.

 

Budapest, Óbudai Múzeum (Fő tér 1.)

Az óbudai zsidó közösség, az Ofen Jásán 18. századtól az 1960-as évek végéig tartó időszakának a történetét bemutató tárlat hét egységre tagolódik: letelepedés és a hitközség kialakulása, története – vallás – foglalkozás – társadalmi beilleszkedés, szerepvállalás – mindennapok ünnepei, szokásai (életfordulók ünnepei, viselet, konyha, élettér) – nevelés, oktatás – tisztaság, orvoslás. Valamennyi témát egy-egy antiszemita sztereotípia korabeli ábrázolása vezeti fel, majd bemutatja az óbudai múlt tényeit és emlékeit. A történeti mellett a néprajzi és kulturális antropológiai megközelítést is felhasználja az óbudai zsidó kultúra minél pontosabb megismertetése érdekében, ezzel véve fel a harcot az antiszemita vagy rasszista előítéletekkel.  

 

Esztergom, Keresztény Múzeum (Mindszenty tér 2.)

Szelényi Károly, Magyar Örökség Díjas fotóművész műtárgyfotósként indult. Legnagyobb munkái a magyar koronázási ékszerekről készített felvételek. Ezek közül több kinagyított képe is megtekinthető lesz. Kísérletező kedvét dokumentálják szín és fénytani fotói, és a kísérleteken használt, ugyancsak bemutatott eszközei. Kiemelkedik közülük a „Goethe prizma”, melynek alkalmazását a látogatók maguk is kipróbálhatják. .

 

Hódmezővásárhely- Kopáncs, Alföldi Galéria (Kossuth tér 8.)

Lucien Hervé emléke előtt a MAOE Fotóművészeti Tagozatának 11 fotóművésze tiszteleg így, a Vásárhelyt látatni Hervé szellemiségének jegyében megrendezett vásárhelyi fotószimpózium idején létrehozott 38 alkotásával. Az alkotók névsora:  Baghet Iskander, Benkő Imre, Dozvald János, Dömötör Mihály, Fekete István, Gáti György, Hajdrák Tímea, Hupján Attila, Kerekes Zsuzsa, S. Faragó Gyöngyi és Urbán Ádám kiállítása

 

Budapest, Mai Manó ház (Nagymező utca 20.)   

Az idei Magyar Sajtófotó pályázat, a "MÚOSZ Nagydíja" nyertesének a kiállításán a díjnyertes „A véget nem érő pokol” c. sorozat tekinthető meg. Ez a 2013 novemberében Kijev főterén, a Majdanon kezdődő tűntetések dokumentarista bemutatására vállalkozott, melyek békésen kezdődtek, de 2014. februárjára véres összecsapásokká alakultak, végül  EU-s külügyminiszteri közvetítéssel egyezmény rendezte a helyzetet.

Szeged, Kass Galéria (Vár u. 7.)

A fáraók Egyiptoma. Egyiptomi sírkamra – 2014. április 11. - 2014. december 16.

A Móra Ferenc Múzeum egyiptomi kiállításainak sorát egy sírkamra bemutatásával nyitja meg, melyben az ókori egyiptomiak túlvilági felszerelése, és a halottak túlvilági életéhez fűződő nézetei jelennek meg a Szépművészeti Múzeumból kölcsönzött koporsó, kanópusz-edények, usébtik és más tárgyak, és a falakra festett ábrázolások, hieroglif feliratok segítségével. A megismerést interaktív elemek is segítik. A galéria kistermében Kass János legendás grafikusművész ókori grafikáit és illusztrációit állították ki.

 

Zirc, Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház (Rákóczi tér 10.)

A Laczkó Dezső Múzeum vendégkiállítása, melyet 2012-ben állítottak össze, a termékenység kérdéskörét tekinti át különböző történeti korokban és társadalmi rétegekben, kezdve az őskori termékenységszobrokkal, az egykori és mai várandós viselet, a bábák mágikus tárgyai, a komakosár kellékei, a keresztelői takarókon keresztül a jelen kor értékeinek közzétételéig. Így kerülhetett sor a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. segítségével a modern kórházi szülést bemutató egység megvalósítására is.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.) 

A képes szegedi színháztörténet 1897-től, az első szegedi színházi lap indulásától 1980-as évek végéig mutatja be a szegedi színjátszás egy-egy korszakát korabeli színházi folyóiratok alapján. A kulisszák mögé pillantva megismerhetők a helyi- és a vendégművészek mindennapjai, a színházak belső élete. A könyvtár saját anyagán kívül Sándor János rendező, színháztörténész, Érdemes Művész, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjának páratlan magángyűjteményéből is bemutatásra kerülnek különleges színházi relikviák, fényképek és képeslapok.

A 130 éves szegedi a kötöttpályás közlekedés emlékére a könyvtár a könyvek, újságcikkek, tájékoztató kiadványok mellett a Helyismereti-gyűjtemény fotóit és aprónyomtatványait is felhasználva mutatja be a város lóvasútjának (1884), villamos (1909) és trolibusz (1979) közlekedésének kezdeteit majd történetét, mely a személy és teherszállítás igényeit is jó ideig kielégítette. Az évfordulók alkalmából a Szegedi Közlekedési Kft. fotókiállítással kapcsolódott a tárlathoz, bemutatva a régi és legújabb trolibuszokat is. .  

 

 

 

Budapest, Kiscelli Múzeum (Kiscelli u. 108.)

Imre Mariann (1968-) a kilencvenes évek óta a magánmitológiák és az egyetemes jelentések egybeöltésével, az idő dimenzió megjelenítésére törekszik. Ez az installációja Szent Lukács ikonográfiájából eredeztethető toposzt dolgoz fel, a Dráva utcai műterem eredeti konstrukciójának elemeire bontásával, analitikus vizsgálatával. a kompozíciót a mutatkozni és rejtőzködni vágyás, a privát és nyilvános ellentéte feszíti, melyet a paradox anyaghasználat is hangsúlyoz.  

 

 

 

 

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth tér 12.)

 

 

 

 

A műsor a KKDSZ támogatásával készült.