Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum / Budapest

Rádió: 
Tárlatról tárlatra
Adás dátuma: 
2012, Június 18

Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2012. június 18.
 
A műsor felépítése:
I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek
II. Bemutatjuk / Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest  
 
A műsor vendége:
dr. Fajcsák Györgyi, múzeumigazgató, sinológus
 
I. Kaleidoszkóp
Budapest, Újlipótvárosi Klub Galéria (Tátra u. 20/b) 
Egyiptom retrospektív. Fürjesi Csaba képzőművész kiállítása – 2012. június 6. - 2012. július 2.
A tárlat alkotásait egy nemzetközi alkotótábor tapasztalatai ihlették. A természetközeliség, a mítikus kelet és a szimbolika szövi át  az 1969-es születésű festő- és grafikusművész, a Ceredi Művésztelep művészeti vezetőjének az itt bemutatott alkotásait. Ahogy maga fogalmaz: „Ezeknek az elemeknek nem, mint szimbólumoknak az egyenkénti felfejtése fontos, hanem kizárólag a kép, mint egész szempontjából értelmezhetők. Így nem a képmező tárgyait egyenként elemezve olvasható ki az üzenet, hanem maga a lényegi mondandó az, ami az egyes elemek elhelyezése révén testet ölt.”
 
Budapest, Iparművészeti Múzeum (Üllői ú. 33-37)
Művészet mindenkinek. A Victoria & Albert Museum, a világ első iparművészeti múzeuma – 2012. június 15 - szeptember 16.
A 16 fejezetre osztott kiállítás nagyobb része a világ legnagyobb iparművészeti és designmúzeumának a történetét tekinti át az iparosodás korszakának a kezdeteitől, másik része pedig további múzeumok anyagának a felhasználásával további kortárs irányatokba enged betrekintést mintegy 350 tárgy bemutatásával. Ezzel lehetőség nyílik a budapesti és londoni intézmény fejlődésének, küldetésének az összehasonlítására, a távlatok és lehetőségek felfedezésére. A 19. százqad második fele kiemelt helyet kapott,hiszen az alapítás előtörténete után ez az az időszak, amikor a nagymértékű gyűjteményezés és a hozzá kapcsolódó oktatási tevékenység megindult. A múzeum tevékenysége gyakorlatilag mostganáig végigkövethető, hiszen a tárlat utolsó egysége a legújabb szerzeményeket tárja a látogatók elé.
 
Zebegény, Szőnyi István Emlékmúzeum (Bartóky u. 7.) 
Tisztelet a Mesternek. Szabados Jenő (1911-1942) – 2012. június 16. - 2012. július 31.
A mester keze alatt induló, majd ajánlásával magát tovább képző Szabados Jenő pályája 1931-ben indult. Megjárta Nagybányát, dolgozott Szentendrén, a miskolci művésztelepen, és 1935-től a Főiskolán Réti István tanársegédje lett. Küldföldi és hazai tanulmányait 1938-ban féléves katonai szolgálat szakította meg, de nem törte meg lendületes munkásságát. Tekintélyes mennyiségű festmény és rajz készült el rövid élete alatt. Az egyszerű emvberek, a hétköznapok megörökítője volt, de kedvelte a tájképeket és portrékat is. Jellemző rájuk a derűs színvilág, az érzelmi telítettség, gondosan átgondolt kompozíció. 1942. augusztus 8-án Sztorozsevoje falunál esett el.
 
Budapest, Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Attila út 93.)
B. Tóth Edit és Csengery Béla „Színek és fények” című közös kiállítása – 2012. június 7 - 2012. július 1.
A két művész közös témája a természet és az ember kapcsolata, és az ezáltal létrehozott, valamennyiünket környező valóság. Mindketten klasszikus plein air festők. Stílusuk azonban erősen eltér egymástól. B. Tóth Edit lendületes vonalakkal elsősorban figuratív festményeket alkot, egxy gondolat köré rendezve mondanivalóját. Csengery Béla művein lassan festett, sok kis részletből áll össze a sokszínű, szertetágazó jelentésű kép.
 
Budapest, BTM Budapest Galéria Kiállítóháza (Lajos utca 158.) 
Kondor Attila: Az emlékezés művészete – 2012. június 14. - 2012. július 22.
A középkori hangulatot árasztó, két emeletén tízegynéhány cellaszerű teremre osztott tér a művészben a firenzei San Marco kolostor padlásterének a festménnyel díszített celláit idézi. A kiállított művek filozófiája pedig szorosan kapcsolódnak Fra Angelico elmélkedő-képeihez, amennyiben ay ars memoriae gondolata foglalkoztatja őket – hogyan lehet a teljesség feledésének a homályát a figyelemmel, összpontosítással elkerülni. Az alkotások éppen ezért a mitoszoktól, legendáktól mentes gyakorlati elmélyülést kívánják bemutatni.
 
Budapest, Stúdió Galéria (Rottenbiller utca 35.) 
Kortárs Kísérletezések Kiállítás (KOKI) – 2012. június 13. - 2012. június 23.
A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület által óvodai és iskolai csoportoknak szervezett múzeumpedagógiai foglalkozások anyaga látaható itt kiállítva. A program rendhagyó volt abban az értelemben, hogy a kreatív feladatokhoz az alapanyagot rendszeres kiállítás látogatások nyújtották. Az élmények megfogalmazása, az általuk elindított gondolatok különböző műfajokban jelentek meg. A tárlaton az alkalmazott módszereknek és technikáknak az eredményeként létrejött képeket, tárgyakat, fotókat és maketteket lehet látni egy válogatás keretein belül.
 
Székesfehérvár, Csók István Képtár (Bartók Béla tér 1.) 
                Új szerzemények a múzeum képzőművészeti gyűjteményében – 2012. június 16. - 2012. szeptember 15.
A hagyományokhoz híven a Múzeum ezúttal is bemutatja az újonnan szerzett és az alkotóművészektől ajándékozás útján gyűjteményébe került alkotásokat. A válogatás számos magyar művész munkáját tartalmazza, többek között Asztalos Zsolt, Baglyas Erika, Benczúr Emese, Bodóczky István, Borsos Lőrinc, Böröcz András, Chilf Mária, Czigány Ákos, Csontó Lajos, Eperjesi Ágnes, Hajdu Kinga, Halász András, Hegedűs 2 László, Gerhes Gábor, Gerber Pál, Gyenis Tibor, Jakatics-Szabó Veronika, KissPál Szabolcs, Kósa János, Moizer Zsuzsa, Szabó Dezső, Szabó Eszter Ágnes, Szanyi Borbála, Tarján Hédi, Ujházi Péter és Várnai Gyula munkáit.
 
Dombóvári Helytörténeti Múzeum (Szabadság u. 16.) 
Fényes érmek Dombóvárról – 2012. június 16. - 2012. szeptember 30.
A 85 évvel ezelőtt megalapított Dombóvári Vasutas Sportegyesület történetét bemutató tárlaton pl. a szurkolók Ultra Fanatic körének jelkendői, a helyi diáksport közel 90 évének első és legfrissebb elismerései, a legendás lengyel idegenlégiós kosárlabda-zsonglőr, Miedzik Jacek 1100., immár búcsúmérkőzésének dedikált emléklapja, a legendás Aranycsapat öt tagjának: Puskás Öcsinek, Czibor Zoltánnak, Grocsics Gyulának, Hidegkúti Nándornak és Buzánszky Jenőnek 1991. júniusi közös játékát megörökítő szignált plakátja is látható.
 
Nógrádverőce, Gorka Géza Kerámiamúzeum (Szamos utca 22.) 
                Németh Zsuzsa festőművész kiállítása – 2012. június 9. - 2012. július 15.
A Pest Megyei Múzeumokban dolgozó művészeket bemutató sorazat most nyílt tárlatán Bugyinszki László, Lővei Krisztina és Bárdosi József után a veszprémi születésű Németh Zsuzsa képei tekinthetők meg, aki a yebegényi múzeum igazgatása mellett szakít időt a festészet művelésére. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán festő szakon végzett, mestere Sarkantyú Simon festőművész volt. Kedeveli a tájképeket, csendéleteket, és szimbolikus figuratív festményeket is készít. Önálló és csoportos kiállításokon egyaránt kiállít.
 
Budapest, Vasarely Múzeum (Szentlélek tér 6.) 
Victor Vasarely, Denise René és a geometrikus absztrakt művészet kalandja Magyarországon – 2012. május 24. - 2012. szeptember 16.
Az alapító, Victor Vasarely és a ma is aktív művészeti szervező, kurátor Denise René tiszteletére rendezett tárlaton a két mester adományait mutatják be, melyeket a Szépművészeti Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum Vasarely Múzeuma kapott az elmúlt évtizedekben. Látható több Arp, Arradon, Albers, Corbusier, Jacobsen, Morellet, Seuphor, Soto és Tomasello mű. Az adományokkal a nemzetközi geometrikus absztrakt művészet irányzatának II. világháború utáni elevenségét kívánták szemléltetni az akkoirban a szocialista realizmus kizárólagosságához ragaszkodó Magyarországon. Párizsban pedig a magyar geometrikus absztrakció folyamatosságát mutatták be a Denise René Galéria tárlatain, így is ápolva a francia-magyar kulturális kapcsolatokat.
 
Szob, Börzsöny Múzeum (Szent László u. 12.)  
Óriásszarvas csontleletek a régi egyleti gyűjteményből – 2012. június 1. - 2012. június 30.
A fennmaradt 12 óriásszarvas (Megaloceros giganteus) csontleletből most kettőt mutatnak be. A teljes koponya a Tisza medréből került elő, késő-pleisztocén rétegből az 1890-es év ekben. A kb. 800 kg-os hím agancsai 40-50 kg-ot nyomtak, és kb. 3,5-4 méter fesztávolságúak voltak. Csak a csonkjai maradtak meg. Az „ír jávorszarvas” ” mintegy 400.000 évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiának a Bajkál-tótól Írországig húzódó részén, illetve Észak-Afrikában, és legkésőbb 7700 évvel ezelőtt halt ki, feltehetően az éghajlati változások miatt bekövetkezett vegetáció átalakulása következtében.
 
Székesfehérvár, Városi Képtár / Deák Gyűjtemény (Oskola u. 10.)
Elefántgyűjteményem – 2012. június 8. - 2012. július 8.
Kovalovszky Márta művészettörténész gyűjteményének kiállítása, mint a cím is mutatja a legkülönbözőbb technikával és műfajban készült elefántokat mutat be.
 
Debrecen, Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum (Péterfia u. 28.) 
Névelő növények – 2012. június 16. - 2012. szeptember 30.
A tárlaton bemutatott rajzok az irodalmi alkotások mondanaivalójának, jellegzetességeinek kifejezőiként kerülnek bemutatásra. Ugxyanis, ahogy Weöres Sándor rajzait felesége jellemezte, valami földmélyi kapcsolatuk van a versek szerzőjével, valami, ami az akadémiákon elsajátíthatatlan, a kézjegy azonossága. Ezt tükrözik a mindenféle lapszéli ábrák, a tudattalanul firkált alkalmi rajzocskát, sebtében felvázolt krokit, de az ízesen megrajzolt kávéházi karikatúrák is. Az alkotók között található Arany János, Ascher Oszkár, Babits Mihály, Balázs Béla, Bartis Attila, Boncza Berta, Csáth Géza, Csokonai Vitéz Mihály, Erdős Renée, Forgách András, Füst Milán, Gelléri Andor Endre, Háy János, Jékely Zoltán, Jókai Mór, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kazinczy Ferenc, Karinthy Frigyes, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Nagy Endre, Nagy László, Oláh Gábor, Ottlik Géza, Petőfi Zoltán, Pilinszky János, Szabó Lőrinc, Szijj Ferenc, Tandori Dezső, Tar Sándor, Tersánszky Józsi Jenő, Tóth Árpád, Tóth Krisztina, Török Sophie, Weöres Sándor, Zelk Zoltán.
 
Kecskemét, Magyar Fotográfia Múzeum (Katona József tér 12.) 
                Magyar sorsok és életművek – 2012. június 8. - 2012. szeptember 2.
André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai (Halász Gyula) és Robert Capa (Friedmann Endre Ernő) a két világháború közti fotográfia meghatározó ikonjai. A Magyarországon alkotók azonban kevésbé ismertek, pedig a fotótörténetnek jelentős alakjai vannak köztük is. A sikerek mind egyéni teljesítményeken alapultak. Például Pécsi József Németországban jelentetett meg több albumot a második világháború előtti évtizedekben, Balogh Rudolf, vagy éppen Berekméri Zoltán pedig a saját hazája korlátai közé, vagy önmagába zárt alkotói pályáját példázza. Az 1970-es évektől kezdve egyre több a már nemzetközi figyelemmel is kísért fotóművész, mint Korniss Péter vagy Féner Tamás.
 
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum (Szabadság út) 
Erzsébet királyné és magyar udvarhölgyei – 2012. június 8. - 2012. szeptember 30.
Erzsébet 1863-ban férje és anyósa akarata ellenére kezdett el magyarul tanulni. Hamarosan így társalgott felolvasónőjével, Ferenczy Idával - főleg a fésüléskor és hajmosáskor. Rejtélyes, hogyan kerülhetett fel a kisnemesi származású Ferenczy Ida neve a császárnénak ajánlott arisztokrata társalkodónők listájára, de tény, hogy hamarosan Erzsébet egyik leghűségesebb barátnője, bizalmas ügyeinek kezelője lett.  A királznétz hazánkban magyar udvarhölgyek és palotahölgyek övezték, sőt egy részük világjáró utazásain is elkísérte. Róluk, és a közösen töltött időről árulkodik a tárlat.
 
Eger, Vármúzeum (Dózsa György tér) 
Kisváros a felhők fölött. Eger a polgárosodás útján – 2012. április 5. - 2013. március 17.
Eger polgárosodása a török elvonulása után kezdődött, majd a "felemelő XIX. században" teljesedett ki, és a 20. században fejeződött be. A folyamatnak több állomása jelenik meg a Múzeum történeti, képzőművészeti és néprajzi gyűjteményéből válogatott tárgyakon keresztül, mint a valamikori Parádi Üvegmanufaktúrában gyártott termékek, az egykor működött bélapátfalvai keménycserépgyár edényei, tányérjai, egy polgári szalon enteriőrje, az egykori Egri Dohánygyár szivarsodró asztala, az Uránia Mozgókép Színház elődjének a széksorai, a korabeli  egri viseletek, egy polgárosodó hóstyai otthon, de még az Egri Bazilika makettje is.  
 
Kecskemét, Népi Iparművészeti Gyűjtemény (Serfőző utca 19.) 
Emmi néni, dr. Nagy Györgyné Kovrig Emma, a Népművészet Mestere – 2012. június 8. - 2012. szeptember 15.
Kovrig Emma 1912. június 3-án született Budapesten, és egyszerű polgári körülmények között élt. A népművészetet családi környezetben ismerte meg, a hímzést is otthon gyakorolta. 1930-1935-ig az erdélyi közéletben ismert gróf Bethlen Mária titkáraként erdélyi népművészeti kiállításokat szerveztek, s hozták Magyarországra. 1936-ban Dr. Nagy György vette feleségül, így érkezett Kecskemétre. Családi kötelezettségei mellett 1952-ben kapcsolódott be a hímző szakkörök munkájába. Egy évtizeddel később már népművészeti szakkörvezetői tanfolyamot szervezett, hogy a hímzők minél tudatosabban munkálkodjanak a hagyományok szolgálatában. 1962-től 1981-ig különböző intézményekben népművészeti szakreferens volt, majd népi iparművész lett (1970). Az évek során számos díjat, kitűntetést kapott - Kisjankó Bori díj, Nívódíj, Népművészet Mestere (1988), Bács-Kiskun Megye Közművelődéséért díj (1996) - munkássága elismeréséül.
 
Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (Apród u. 1-3.) 
Szívdobbanás. A kardiológia múltja és jelene – 2012. május 14. - 2012. október 31.
A szív-, illetve az érrendszer működésével és betegségeivel a belgyógyászatból kinövő, ma már önálló tudományként művelt  kardiológia foglalkozik. Múltja, közelmúltbeli viharos fejlődése a témája a jelen kiállításnak a jövőbeni kilátások érzékeltetésével egyetemben. A teljesség igénye nélkül, egy-egy fontos eseményt villant fel a tárlókban elhelyezett anyag. A technika és tudomány fgejlődésének a felvillantásán túl azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy saját egészségünkért magunk is felelősek vagyunk, fontos a megelőzés – a hazai megbetegedések és halálokok között a szív- és érrendszeri betegségek meghatározó szerepet játszanak.
 
 
 
Előzetes:
Veszprém, Lackó Dezső Múzeum (Török Ignác u. 7.) 
Fényművészeti kiállítás – 2012. június 23. - 2012. november 30.
A tárlaton válogatás látható a különféle fénytechnikákkal létrehozott műalkotások közül, mintegy a magyar művészet ezen ágának összegzéseként. A fényképészetet képviselik a Moholy-Nagy László fotogramjai, Victor Vasarely kinetikus mélykompozíciója és Kepes György Lángok kertje című műve, a környezet lumenáris változásaira reflektáló, ipari technológiával kivitelezett objektek láthatók Dargay Lajos, Fajó János és Paizs Lászlótól, külső-, belső fényhatásokat dinamizáló üvegplasztikák Z. Gács György, Bohus Zoltán és Gáspár Györgytől, mozgásfázisokat összegyűjtő fotók Haris Lászlótól, továbbá láthatók még Nicolas Schöffer, Pócsy Ferenc, Harasztÿ István Édeske, Bolygó Bálint mobilplasztikái, Pauer Gyula pozitív-negatív térfotói, Csáji Attila hologramjai, Nemcsics Antal színtan-mobiljai, Mengyán András tér-szín-fény-hang installációi, Dohnál Áron elektronikus fénymodulációi.
 
 
II. Bemutatjuk
 
A hajnalpír országa. Koreai művészet a 18-19. században – 2011. június 21. - 2012. szeptember 30.
A tárlaton a távoli koreai művészet jelenik meg hétköznapi életet bemutató enteriőrök, ünnepi viseletek és míves tárgyak formájában, történeti távlatokban. Az utolsó koreai dinasztia, a Joseon-dinasztia uralkodásának több mint ötszáz évéből (1392-1910) a korai korszak a 14-16. századot jelenti, a második korszak a 17-20. század elejéig terjed. Ekkor kezdődött a dinasztikus történetírás, vezették be a saját betűírást, és alakult ki az az írástudó hivatalnoki kultúra, amely a festészet, a kalligráfia és a költészet elsőbbségét hirdette. Ennek a hagyományos kultúrának a megismerését teszi lehetővé a kiállítás egyaránt megközelítve férfi és női oldalról. Jelen van itt a hagyományos bútorművesség, a lakóhelyiségek építészeti megoldásai, felszerelési tárgyai, de jellegzetes szokások is, mint például a házasságkötési szertartás, és az azt megelőző előkészületek, előjelek, ill. a hozzájuk kötődő tárgyak..
A tárlat a Koreában járt magyar utazók ismertetésével zárul, mint dr. Gáspár Ferenc hajóorvos, Gróf Vay Péter címzetes püspök, Hopp Ferenc – a múzeum alapítója, Barátosi Balogh Benedek nyelvtudós, dr. Bozóky Dezső, az Osztrák-Magyar Monarchia hajóorvosa.
 
A tárlatok helyszíne:
Budapest, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum (Andrássy út 103.) 
Hopp Ferenc (Fulnek, 1833. április 28 – Budapest, 1919 szeptember 9) 1845-ben költözött Pestre, Calderoni István, optikushoz. Segédlevelének megszerzése után nem sokkal vándorútra indult, és New Yorkot is megjárva tért haza Pestre, majd vette feleségül Calderoni egyetlen lányát, és társult be apósa később világhírű cégébe. Új élete lehetőséget adott földrajzi és földtani ismeretei bővítésének, az utazásnak és a műtárgyak gyűjtésének. Szinte a Föld minden pontját beutazta. 1882-ben indult első világkörüli útjára, melyet további négy követett. Utjairól számos fotográfiát, műtárgyakat, ásványokat, drágaköveket hozott haza, melyeket tudományos célokra elajándékozott, tapasztalatairól pedig a Magyar Földrajzi Társaság ülésein számolt be. Végrendeletében több adomány mellett a Hopp Ferenc Múzeum alapítása is szerepelt.
Ennek gyűjteményébe más múzeumok távol-keleti anyagát is átadták, vásárlásokkal és ajándékokkal is gyarapodott, így a két világháború között már országosan is nagy jelentőségű anyaggal rendelkezett. Sajnos a 2. világháborúban Budapest ostroma alatt ennek tizede elveszett. A helyreállítások után a gyűjtés és a tudomámányos munka is lendületet kapott, és a sok vásárlás és adomány hatására a tematikus kiállítások egy részét új épületbe költöztették: 1955 óta az Iparművészeti Múzeum Ráth György Múzeumába.
A húszezernél is több tárgyat számláló gyűjtemény két legnagyobb egysége a kínai és a japán, de jelentős az indiai, koreai, vietnami, indonéziai és iszlám kultúra tárgyi anyaga is.
 
 
 
 
 
Ha kíváncsi vagy a részletekre itt meghallgathatod!
 
 
 
Zenei betétek:
Dodo koreai női ütőszene
E_koreai gyerekek changgut játszanak
Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
Zenei szerkesztő: Király Hedvig
Technikai munkatárs: Padi Géza
 
 
A műsor a KKDSZ támogatásával készült.