I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Somogyfajsz, Őskohómúzeum

 

Stammler Imre, történész, ny. iskolaigazgató

Dr. Gömöri János, a somogyfajszi feltárást vezető régész

 

Kaposvár, Vasary Képtár / Agóra - Együd Árpád Kulturális Központ (Csokonai u. 1.)  

Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861.május 23- 1927. november 25) a gyógyszerészeti pályát otthagyva Párizyban Munkácsy Mihály segédjének szegődött, majd a Nabis festőcsoport tagjaként megindult önálló modern festői pályáján – a szecesszió egyik mestereként. Miután újszerű stílusát Kaposvárra visszatérve a hazai közönség számára is elfogadható formában sikerült megvalósítani, nagy sikere lett a hazai enteriőr és otthon ábrázolásainak. Következő korszakát a budapesti Római Villában élte meg, és saját szavaival "kukoricásnak" hívta. A kiállításon mindezekből az időszakokból, és a negyedik korszakából, melyre a női pasztellképek jellemzőek, összesen 120, jelenős részben magángyűjtőktől kölcsönkapott változatos tematikájú és látásmódú festmény található. A hangsúly a kaposvári alkotásokra helyeződött.

 

Balatonfüred, Vaszary Villa (Honvéd u. 2) 

A villa felújítás után nem csak névadójának, Vaszary János festészetének reprezentatív – a Nemzeti Galériából kölcsönzött, majd félszáz mű - bemutatójával várja az érdeklődőket, hanem a debreceni Déri Múzeum Szomolányi gyűjteményének ipar- és képzőművészeti alkotásaival, és André Kertész (1894-1985) fotóművészeti munkáiból összeállított válogatással is, melynek törzsanyagát az 1987-ben Szigetbecsén létrehozott André Kertész Fotómúzeumtól kapta. 

 

Gödöllői Királyi Kastélymúzeum (Szabadság út, Királyi Kastély) 

A két fiatal grafikus művészi ihletését az itt látható, szabadtéri kiállításhoz a barokk színházábrázolásokból nyerte. Óriásgrafikáik hossza eléri a 2,5 métert. A park egyik fenyőligetében látható 5-5 nyomat paravánszerű megjelenésével egy olyan szabadon álló színház benyomását kelti, ahol párhuzamosan folynak az előadások.

 

Szentes, Koszta József Múzeum (Kossuth tér 1.)

A Nagyszénáson született szobrász Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványaként kezdte művészi pályáját, és jellemzően monumentális köztéri szobrokat faragott az általa élőlényként kezelt kőből. Az itt bemutatott alkotások a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításáról érkeztek, és életművének áttekintését teszik lehetővé.  

 

Kőszeg, Művészetek Háza (Chernel u. 18.) 

A festő, grafikusként ismert alkotó első díját 1973-tól kiállító művész, bár ekkoriban még egyházi szolgálatban állt, és különböző munkahelyeken fizikai munkát is végzett. Első díját 1977-ben nyerte, ekkor már szabadfoglalkozású képzőművész volt. 1983 óta túlnyomórészt hadtörténeti illusztrációkat készít, melyek sorába jól illenek a jelen kiállításon látható törökkori képek is. Művészi alkotásmódjára jellemző a részletekbe menő, tudományos igényesség a korhűség iránt, az élénk színvilág, erős kontúrok, és egyes elemek felnagyításával elért groteszk hatás.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.)

A IV. Hungarikum Fesztiválhoz kapcsolódva (Aug. 11-14) több kiállítás nyílt a könyvtárban. Ezek egyike az 1902-ben feltűnt halasi csipke történetét dolgozza fel, mely egyszerre része a magyar nép- és iparművészetnek. Az erőteljes körvonalú, szövőöltéssel (köznépi nyelven stoppolással) vagy hálós technikával kitöltött motívumok ugyanis népi ihletésűek. A ma már leheletfinom, fehérítet lenfonalból készített csipkék történetük során készültek színes selyemfonalból, sőt fémfonalból is. Egy másik kiállítás dr. Keczer Sándor karikásostor-készítő 17 fémberakásos munkáját mutatja be, míg egy további Kovács Sándor fafaragó népi iparművész alkotásaiból nyújt válogatást.

 

Budapest, Museion No. 1. Galéria (Üllői út 3.) 

A kortárs magyar népi fazekasművészet magyarszombatfai fazekas hagyományait ápoló mester munkái a mai életben is használatos tárgyak. Munkásságára nagy hatással volt a táncházmozgalom, melynek keretében felkutatta, és műveibe belekomponálta a nyugat-dunántúli fazekasság hagyományos formavilágát, és a Balaton-felvidéki parasztbarokk építészet sajátos jegyeit. Emellett a balkáni fazekas hagyományok is nagy hatással voltak rá. Az ezek révén kialakult egyedi művészi stílusa a mai igényekre és hatásokra reflektáló szemlélettel vegyül.

Budapest, Budapest Galéria Kiállítóháza (Szabad sajtó út 5.) 

Krajtsovits Margit (1936-) keramikusművész a júniusban a hódmezővásárhelyi Kerámia Központ ösztöndíjasaként készített, valamint az elmúlt három évtizedben született munkáiból mutat be válogatást, köztük azokat a különleges kódexlapokat, melyek megalkotásához az agyagon kívül fát, faforgácsot, textilt, rézhuzalt, üveget, papírt, papírporcelánt és hungarocellt is használ.

 

Kecskemét, Cifrapalota (Rákóczi út 1.)  

A Kortárs Kerámiaművészetért Alapítvány és a Nemzetközi Kerámia Stúdió által szervezett harmadik triennálé egy kiállítást és egy nemzetközi kerámia workshopot foglal magában, melyben a szilikátművészetek, a kerámia, a porcelán az üveg és a beton a főszereplő. Célja az, hogy a képző- és iparművészeket olyan tárgyak létrehozására késztesse, melyek az új anyagok, technikai, technológiai módszerek ipari és képzőművészeti alkalmazására bátorítanak, és a 21. felhasználási lehetőségek feltárására ösztönöznek.

Győr, Váczy Péter Gyűjtemény / Városi Művészeti Múzeum (Nefelejcs köz 3.) 

A tanári munka mellett Kovács Ildikó kedvtelésből készíti kerámia alkotásait, melyeket egy-egy közösségnek szokott elajándékozni. A motívumokat gyermekkorából és a Bibliából meríti. Legutóbbi sorozata Szűz Mária hét fájdalmáról, illetve hét öröméről is készült. A fájdalmak bemutatását a kunszigeti Szent Antal-kápolnának ajándékozta, az örömöket ezen a kiállításon lehet megnézni. Ezzel adózik Cziráki Lajos mesterének, akiről a kiállítóteret elnevezték.

 

Győr, Városi Művészeti Múzeum / Esterházy palota (Király u. 17. ) 

A győri városkép jellegzetes pillanatait ezúttal az évente megrendezésre kerülő Győri Nemzetközi Művésztelepen készült alkotásokon keresztül mutatják be (Saeko Hanji, Gert Wiedmeier, Lévay Jenő munkái). Kiegészítésképpen látni leht még Alexovics László belvárost bemutató városmakettjét, és a háromdimenziós élményt nyújtó Pottyondy Ákos fényképeit.  

 

Győr, Borsos Miklós Múzeum / Városi Művészeti Múzeum (Apor Vilmos püspök tere 2.)

1594 és 1598 között, közel négy évig állt török uralom alatt Győr vára. A török-magyar harcok emlékét számos várábrázolás, fegyver és más tárgyi emlék, levéltári dokumentum valamint korabeli írott forrás őrzi, melyek e korszak történetének számos érdekes mozzanatát is bemutatják. .A gyermekek számára még az egykori török árukkal kereskedő győri Kapra Agáta asszony üzlete is feltűnik, és kortárs képzőművészek megörökítették nekik a bátran kukorékoló suszterinas, Bajusz Ferkó leleményét és a Vaskakas Legendát.

 

Budapest, Ernst Múzeum (Nagymező u. 8. )   

Kortárs japán képzőművészeknek (pl. Ryoko Aoki, Masaya Chiba, Lyota Yagi) a populáris kultúra motívumait újjáértelmező rajzaiból, festményeiből, videoműveiből és hanginstallációi a hagyományos Japán-képünktől eltérő világot tárnak fel, mely éppúgy jellemzi a mai Japánt, mint a hagyományos anime, a japán popzene vagy a sushi.  

 

Budapest, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Komor Marcell u. 1.) 

A Chicagóban az „Új Bauhaust” megalapított Moholy-Nagy László (1895 - 1946) egyszerre foglalkozott festészettel, grafikával, fotó- és fémművészettel, szobrászattal, tipográfiával, színházzal és filmmel. Sokféleségben központi rendezőelv a fény. Ezért is kapta „A fény művészete” címet ez a tárlat, mely közel 200 művével a 36 évvel korábbi életmű kiállítás óta először törekszik a művész minél teljesebb bemutatására – és ezt életét dokumentáló iratokkal, fotókkal és egyéb tárgyakkal is megteszi.  

 

Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum (Széchenyi utca 9.)   

Zrenjanin, magyar nevén Nagybecskerek és Békéscsaba művészeti élete a 70-es években szoros kapcsolatban állt egymással, ám ez a délszláv háború egy időre megszakadt. A kapcsolatot 2002-ben Radovan Živankić, a Zrenjanini Kortárs Galéria igazgatójának a kezdeményezésére élesztették ismét újjá. Azóta kölcsönös a két intézmény között az olyan rendszeresen vendégszereplés, mint a jelenlegi tárlat is.

 

Csongrád, Tari László Múzeum (Iskola utca 2)

Az 1850-es évektől tömegesen foglalkoztatott csongrádi kubikosok ma már múltunk részét alkotják, de a hagyományokból sok minden tovább él, sokszor ismeretlenül. A gátak, vasúti töltések és utak építését végző emberek állandó vándorlásban voltak, és életmódjuk is ennek megfelelően alakult. Használati tárgyaikon, öltözetükön, de még zeneszerszámaikon és ételreceptjeiken keresztül betekintést lehet nyerni életük a tárló megtekintésével. Végén festmények, szobortervek, és egy kerámia dombormű mutatja be jelenlétüket a művészet világában.

 

Budapest, Holokauszt Emlékközpont (Páva u. 39.) 

Raoul Wallenberg svéd diplomata, Friedrich Born, a Nemzetközi Vöröskereszt egykori magyarországi megbízottja, Carl Lutz svájci alkonzul és az olasz Giorgio Perlasca Budapesten, több száz magyar honfitársunk közreműködésével 1944-45-ben több ezer zsidó embertársukat mentették meg. Az eredetileg San Franciscóban, 1996-ban bemutatott tárlat magyar vonatkozásokkal egészült ki: a háromnyelvű (magyar, angol és német) kísérő szövegek mellett félszáznál több fénykép, dokumentum - köztük több eredeti védútlevél - várja a látogatókat. A kiállítást filmvetítések, s diákcsoportoknak szánt múzeumpedagógiai foglalkozások kísérik.

 

Budapest, Francia Intézet (Fő u. )

Az Aurillac és Párizs között található Bibractén több mint két évtizede folytat ásatást az ELTE Régészeti Tanszéke dr. Szabó Miklós vezetésével. Az itt készült fényképek – köztük lézeres légifelvétel is -, és tárgyak, mint például edények, fibulák, érmék láthatók most, részletes módszertani leírások kíséretében. Azok számára, akik alaposabban is szeretnék megismerni és megjegyezni a látottakat, szórólap is készült.

 

Az elmúlt napok nagy ifjúsági eseményét kiállítások színesítették, mint pl. Hero Recycle - Baranyai (b) András kiállítása és a 1000% - A megtalált sketchbook (Fidelio Octopus Összművészeti Helyszín, Octopus Fórum), vagy a Borban az igazság / Skanzen, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, EtnoMobil 2.0 / Néprajzi Múzeum (Múzeumi negyed), Kis magyar kocsmatörténet / Skanzen, Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Hungarikum falu).

 

Székesfehérvár, Fekete Sas Patikamúzeum (Fő u. 5.)  

A 2013-ra – Szt. István halálának 975., illetve az 1938-as év nagyszabású ünnepségeinek 75. évfordulójára – tervezett székesfehérvári jubileumi év felvezetéseként rendezett táralton a nagyatádi Steiner Józsefné képeslapgyűjtő anyagából látható egy válogatás, mely a dualizmus korának Szent István képét veti össze a történeti kutatás mai állásával. Életének, családjának és tevékenységének legfontosabb színterei (pl. Esztergom, Veszprém, és Székesfehérvár), István (Vajk) hagyomány szerinti születési helye, és a Szűz Mária prépostsági templom maradványai, Szent István koronázása, a Kárpát-medence területének egyesítéséért folytatott harcok egyes eseményeit, István állam- és egyházszervező tevékenységét, valamint a személyéhez kötődő ünnepségeket, végül István kultusza és a tiszteletére készített szobrok és festmények egyes darabjai is.

 

Balatongyörök, Bertha Bulcsú Művelődési Ház és Könyvtár (Kossuth u. 29.)

 

 

 

 

Somogyfajsz, Őskohómúzeum (külterület) 

Honfoglaláskori őskohók – állandó kiállítás.

A kohóásatások és a terepbejárások alapján bizonyos, hogy Somogyország területén az avar kortól az Árpád-korig (a 7-12. század között) intenzív vaskohászat folyt. Somogyfajzson Stammler Imre iskolaigazgató, történész felfedezése nyomán 1996-ban Gömöri János tárta fel a múzeum épületében bemutatott kohászati telepet. A műhelygödör oldalába épített kohók 30-40 cm átmérőjűek és 70 cm magasak. A területen feltárt 21, homokos agyagból felépített bucakemencét mellfalazattal látták el, és abban szívókát helyeztek el, mely lehetővé tette a fújtatást. A 6x8 méter területű műhelygödörben hullámvonalas kerámiák töredékei is előkerültek, ezek alapján lehetett a kort a 10. század első felére - közepére meghatározni. Ebben az időben Somogy Fajsz, más formában Falicsi fejedelem (947-955) szállásterülete volt, aki egyik központját Somogyfajsz környékén alakította ki. Feltehetően a kohótelepen a fejedelmi udvar és a katonai kíséret számára szükséges fegyverekhez és egyéb eszközökhöz állították elő a vasat. Talán az ő bukása (Bulcsú harka augsburgi veresége, aug. 10) után szűnt itt meg a vaskohászat. A telep hirtelen elhagyására utal, hogy még felhasználatlan kohókat és a 6. kohó környékén teljes vasbucákat találtak. Addig a már használhatatlanná vált műhelygödröket az újonnan létrehozott, hasonló méretű műhelygödrökből származó melléktermékekkel fokozatosan betemették. A feltárásokon talált kb. 500 fúvóka alapján, kohónként 2 kg-os átlag vasbucával számolva 1 tonna vasat állíthattak itt elő, ami nagyjából 1000 harcos vasszükségletét fedezhette (szablyák, nyílhegyek, balták, a lószerszámok részei, kengyelek, zablák, stb.). Hasonló együttest találtak Somogyvámos, Bogát és Bűbodrog mellett és Harkán (Sopron mellett) is. A feldolgozás valamivel távolabb történhetett, ezeknek a helyeknek az emlékei lehetnek a Kovácsi nevű helyek. Mint Gömöri János megállapítja, „A kor színvonalán álló technológiával és nagyarányú termelésével a vaskohászat is hozzájárult a Magyar Állam alapjainak megszilárdításához”.

 

A látogatók július 25 – augusztus 5-ig egy különleges élményben is részesültek, ugyanis egy archeometallurgiai tábor dolgozott a Múzeum kertjében Thiele Ádám vezetésével. Ennek célkitűzése az volt, hogy a feltárt bucakemencék helyszínen készült másaiban a környéken gyűjtött gyepvasból, a korabeli technológiát rekonstruálva igyekeztek vasat előállítani. A riportok ennek félidejében készültek.

 

 

 

 

A műsor a KKDSZ támogatásával készült.