Múzeumok Nyári Éjszakája / Budapest, Miskolc - múzeumandragógia

Rádió: 
Tárlatról tárlatra
Adás dátuma: 
2011, Július 4

Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 július 4.
 
A műsor felépítése:
I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek
II. Bemutatjuk / Múzeumok Nyári Éjszakája és a Herman Ottó Múzeum (Miskolc)
 
A műsor vendége:
dr. Kurta Mihály, Herman Ottó Múzeum múzeumandragógusa
 
I. Kaleidoszkóp
 
Keszthely, Balatoni Múzeum (Múzeum u. 2.) 
Hideg nyalat és spanyol tekercs. A fagylalt, parfé és jégkrém története – 2011. június 24. - 2011. augusztus 8.
A tárlat ötezer éves áttekintést nyújt a hideg édességről az ókori Kínától indulva a perzsa változatokon át, melyeket az arabok közvetítettek Európába, egészen napjainkig. Megtudjuk, hogy a görögök Hippokratész tanácsára orvosságként fogyasztották, Nagy Sándor élénkítőszerként kínálta csaták előtt tisztjeinek, és a római császárok és a középkori fejedelmi udvarok különlegessége volt. Hazánkban a reformkortól készült, és az újkortól vált tömegcikké és mindennapi életünk részévé.

Dombóvári Helytörténeti Múzeum (Szabadság utca 16.) 
A remény városai: Bernát János (1910-1964) kiállítása. Válogatás a művész hagyatékából 2011. június 18. – 2011. október 2.
Ifj. Bernát János festőművész a budapesti Iparművészeti Főiskola után Németországban és Itáliában tanult, majd 1941 első napjaiban magyar származású, de külföldi állampolgárságú szobrász feleségével, Marta (Molnár) Miligannel az USA-ba költözött, ahol az Ohio állambeli, Mansfield városában telepedett le. Ott Képzőművészeti Céhet (Szabadiskola) alapított, mely sokáig a település egyik szellemi műhelyeként tevékenykedett. Keresett portréista volt az 1940-es és 1950-es évek Amerikájában. Később betegsége miatt a kaliforniai Duarte városbeli gyógyító központ, a City of Hope közösségében fejtett ki sokoldalú művészi tevékenységét. Festményei jelenleg Dombóváron és szülővárosában, Nakon találhatók, míg grafikái és vázlatai a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban kerültek. Keze nyomát viseli többek között az Újdombóvári Nagyboldogasszony templom belseje is.
 
Tata, Kuny Domokos Múzeum (Alkotmány u. 1.) 
A keramikus Kuny Domokos (1754-) 2011. augusztus 21. - 2011. szeptember 15.
Kuny Domokos keramikus a híres tatai fajanszmanufaktúra révén kapcsolódik gyűjteményeinkhez. 1754-ben született a bajorországi Durlachban, ahol édesapja, Dominique Cuny az ottani fajanszgyár alkalmazásában állt. 1772-ben érkezett Tatára, majd 1784 körül Budán, a Krisztinavárosban alapított saját fajanszmanufaktúrát. A Piarista (Tata-Tóvárosi) Múzeum tudatos gyűjtéssel fejlesztette a fajanszmanufaktúra anyagát, majd az ez átvevő állami múzeum 1954-ben névadójául választotta a mestert. 1917-ben monografikus feldolgozás született munkásságáról. A tárlat a budai gyár fennmaradt fajansz termékeit és kőedényeit mutatja be, érzékelhető párhuzamot teremtve a tatai fajansz manufaktúra edényeivel.
 
Szentendre, Skanzen Galéria / Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Sztaravodai út) 
Pistyúr Imre szobrászművész kiállítása 2011. június 25. - 2011. október 31.
A művész ősei dalmát kőfaragók voltak, sőt nomen est omen: családneve is kőfaragót jelent. A kemény andezitből, vulkáni tufából készült rusztikus figurái, bogárdémonai, mitológia hősei mellett megtalálni a szentendrei patakparti piac ismerős arcait is. A szobrász keze munkái az emberi erényeket és gyengeségeket fogalmazzák meg, a litogeniát, azaz a kövek születésének és a változásukat eredményező természeti törvényszerűségeket követve. Mivel a lélek gyógyításának módját a kőben rejtező erő által képzeli el, éppen ezért kifejezetten szereti, ha műveit megtapogatják.
 
Szentendre, Skanzen Galéria / Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Sztaravodai út) 
A vasút fénykora. A vidék modernizációja 2011. május 27. - 2012. márius 30.
Meglepő tényekre hívja fel a tárlat a figyelmet: például  egykor a vasút órájához igazították a falu templomi toronyóráját, a vasútnak köszönhetően vált ismertté a fasírozott, a csapolt sör és a szódával hígított málnaszörp, vagy a vasúti egyenruha hatással volt a korabeli népviseletre. Mindezt, és a vasúti közlekedés kezdeti időszakának legkülönbözőbb kellékeit, dokumentumait mutatják be, mint a diákbérlet, kalapok és bőröndök, esernyők, felöltők és vesszőkosarak; menesztő tábla, kézi jelzőlámpa és szemafor, Morse-féle távírógép vagy zsebóra és vasutas falióra.  
 
Budapest Galéria / Budapest Kiállítóterem (Szabad sajtó út 5. ) 
A nyakkendő, mint kihívás. Horvát hozzájárulás a globális kultúrához 2011. június 30. - 2011. augusztus 21.
A 30 éves háború idején a francia király szolgálatában álló horvát könnyűlovasság ismertető jele a nyakukban hordott, jellegzetesen megkötött kendő, a későbbi nyakkendő volt. 1997. március 26 óta működik az Academia Cravatica non-profit szervezet, melynek célja, hogy tanulmányozza, megőrizze és fejlessze a nyakkendőt, mint a horvát és a világörökség részét. Jelen tárlat több mint százötven olyan festményt szobrot, installációt, videó- és filmalkotást tartalmaz, amely az elmúlt 7 év kiállításain gyűlt össze, az anyag ugyanis minden kiállítóhelyen folyamatosan bővül, hogy a művek végül a jövendő zágrábi nyakkendőmúzeum anyagát képezzék.
 
Budapest, Magyar Népi Iparművészeti Múzeum / Magyar Művelődési Intézet Népi Iparművészeti Titkárság (Szilágyi Dezső tér 6.)  
Palóc baba-ruha. Viseletek régen és ma. Bocsi Éva babakészítő népi iparművész és Fehér Jánosné viseletkészítő kiállítása 2011. július 1. - 2011. szeptember 4.
A tárlaton a múlt század első felében a palócok lakta Kazár, vagy Vizslás női viseletét mutatja be babák segítségével, melyek elárulták, hogy viselőjük körülbelül mennyi idős, férjezett-e, és ha igen, nagyjából mióta, van-e gyermeke, visel-e gyászt, sőt, még azt is, milyen a kedve, milyen munkát végez, vagy látogatóba megy-e, van-e beteg a háznál ... mert a lányok-asszonyok szoknyái, kendői, "féketői" (főkötői), a színek, díszítések mindezt elárulták. Bocsi Éva népi iparművész édesanyjával a hetvenes években kezdte felkutatni és megvásárolni a sokszor már kidobásra ítélt ruhadarabokat, így ma több mint kétszázat őriz abban a kis múzeumban, amelyet a szülői házban nyitott. A babákat az eredeti ruhák anyagából öltözteti fel. Emellett Fehér Jánosné viseletkészítő, a Népművészet Mestere munkáiból is látható válogatás.
 
Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth Lajos tér 12.) 
Nők, szőnyegek, háziipar - Gyapjúszőttesek a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből 2011. június 24. - 2011. augusztus 26.
Egyes paraszti közösségekben a női kelengye kiemelkedő darabjai voltak a gyapjúszőnyegek, melyeket a tisztaszobában a vetett ágyra, az asztalra terítettek. A 19. század vége felé készítésük már mint a paraszti háziipar része, a női kereseti lehetőségek egyike lett. A tárlat ebből a szemszögből mutatja be a A tárlat az Osztrák-Magyar Monarchia egészét átható integrációs törekvéseket annak soknemzetiségű gazdagságában mutatja be a máramarosi román, bánáti és bácskai szerb, román, sokác és bolgár szőnyegek, és a székely és bukovinai székely úgynevezett festékes szőnyegek sokszínűségét, technikai és funkcionális formáit. A kiállítás Ardai Ildikó iparművésznő szőnyegeivel zárul.
 
Budapest, Öntödei Múzeum (Bem József u. 20.) 
Az „öntöttvasművesség virágkora” 2011. június 29-től állandó kiállítás
kiállítás nem más, mint az öntöttvas dicsérete, a tárlat a 19. század második felétől az I. világháborúig virágkorát élő öntöttvasművességet mutatja be. Ebben a korszakban a polgári és paraszti otthonokban a művészi kivitelű öntöttvas kályhák mellett öntöttvasból készítettek még íróasztali készleteket, a falra és vitrinbe szánt dísztárgyakat, amelyek többségét a történelmi Magyarországon öntötték.
 
Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum krt. 14-16.) 
Élet/Művészet. MIZERÁK ISTVÁN fotói a Nemzeti Múzeumban 2011. július 1. – 2011 július 31.
Mizerák István (1942-1998) több mint harminc nagyméretű fekete-fehér képén a fotóriporter-újságíró tudósításainak  különböző korszakaiba lehet betekintést nyerni, az ózdi kohászati Művek protokollfotósától az MTI tudósítójának szinte valamennyi országos lapban közlő fotóművészéig. A témák is változatosak, az izzó vas ragyogásán dolgozó munkásoktól az aggteleki cseppkőbarlang kőóriásain keresztül („Az élet bölcsője” 1977-ben UNESCO-díjas) az erdélyi Vöröskerestes munkák művészi dokumentálásáig szinte mindent magában foglal. Művészi aktualitással bíró képei évtizedek távlatából is megőrizték történelmi és dokumentációs értéküket.  
 
Budapest, Szépművészeti Múzeum (Dózsa György út 41.) 
Lakner László Varrólányok Hitler beszédét hallgatják. kabinetkiállítás – 2011. június 30 - 2011. október 30.
Az „avangard klasszikusaként” számon tartott, Berlinben élő 75 éves Lakner László korai főművét 1960-ban készítette. A propagandagépezet által manipulált, tettre kész tömeg pszichózisát, s e tudathasadásos szituáció fenyegető légkörét mutatja be vele. Művében egy német magazin 1937-es riportfotóját követi, és ezzel a fotóhasználat legkorábbi médiumtudatos, önreflexív példájának tekinthető. Roberto Tosi nagylelkű gesztusának köszönhetően hosszú távú letétként került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe.
 
Budapest, Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Attila u. 93) 
Vasanits Zoltán Pillanatképek és Tallódi Julianna Rejtőzködő valóság 2011. július 7 - 2011. augusztus 31.
Tallódi Julianna díszítőfestő szakon végzett művésztanárok és több képzőművész kör mestereinél tanult. Az utóbbi öt évben olajfestéssel foglalkozik. Nagy hatással van rá a városi környezet, a legkedvesebb témája Budapest, az utcák fényei, névtelen járókelői, és a mögéjük gondolható történetek. A festés számára útkeresés is, kísérletezés a pasztell, a tollrajz és az olajfestés különböző technikáival, de a hangulatokkal is, amelyek hol játékosak, hol gondolatébresztők, és néha meseszerű hangulatot idéznek fel. Vasanits Zoltán (1971-) eredetileg gépgyártástechnológiát tanult, de 20 évvel ezelőtt a Moholy Nagy László Képző- és Iparművészeti Stúdió tagja lett. Rajz és festészeti tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem végezte. Sok hazai és külföldi kiállításon szerepelt sikerrel. Elsősorban az építészeti síküveg, különösen az ólomüveg ablak érdekli. Jellegzetes, kissé szálkás, néhol pasztellkrétára emlékeztető festési stílusa vidám, néhol fanyarkás hangulatot kelt.”
 
Budapest, Állatorvos-történeti Gyűjtemény (István u. 2. )
Mit adott a magyar állatorvostudomány a világnak? Állatorvosok Éve 2011 2011. június 24. - 2012. július 30.
2011 szeptemberében pedig a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának 225. tanéve indul. E két jeles eseményt köszöntve a kiállítás a hazai állatorvoslás nemzetközi teljesítményeit mutatja be, mint például a háziállatok világszerte Marek-, Aujeszky-, Köves-, Derzsy-, Preisz-Nocard-betegségként ismert fertőző kórjait, és a Magyar királyi Állami Bakteriológiai Intézetet, számos magyar fejlesztésű  diagnosztikai és gyógyászati eszközt és eljárást, vagy a világ állatorvosainak több generációja által használt, 11 nyelvre lefordított Hutyra-Marek-féle belgyógyászat könyvet, és a Magyar királyi Állatorvosi Főiskola 1900-as párizsi világkiállításon mutatott pavilonját.
 
Budapest, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum (Andrássy út 103.)
A hajnalpír országa. Koreai művészet a 18-19. században 2011. június 21. - 2012. szeptember 30.
Az utolsó koreai dinasztia, a Joseon-dinasztia uralkodásának (1392-1910) második korszaka, a 17-20. század elejére esik a koreai kultúra önállóságának kiépítése, így a dinasztikus történetírás kezdete, és a saját betűírás bevezetése, a koreai írástudó hivatalnokok kultúrája, amely a festészet, a kalligráfia és a költészet elsőbbségét hirdette. A 18. századi festészet fontos vonulata a portréfestészet és a mindennapi élet jeleneteinek olykor szatirikus hangvételű ábrázolása. Ezek bemutatásán túl a hagyományos bútorművesség, és hétköznapi élet kultúrája, a lakás, vagy a házasság ceremóniája is közelebb kerül a látogatókhoz. Az anyag egy része azon magyar utazóktól származik, akik a 19. század végén, és a 20. század elején jutottak el ide, mint dr. Gáspár Ferenc hajóorvos, Gróf Vay Péter címzetes püspök, Hopp Ferenc múzeumunk alapítója, Barátosi Balogh Benedek nyelvtudós, dr. Bozóky Dezső, az Osztrák-Magyar Monarchia hajóorvosa.

Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Vajdahunyadvár) 
A ló. Nemzeti lókiállítás 2011. június 22. - 2019. december 31.
A ló háziasítása forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és a földművelést is. Fogyasztották húsát és tejét, vagyontárgyat testesített meg évszázadokon keresztül. Hadászati jelentőségét már az ókorban felismerték. A lovas nomád harcmodor nagy mozgékonysága, a nyugat-európai "lovagi" harcmód, a huszárság, a személy- és teherszállítás különféle típusú lovakat, tartásmódot, lószerszámokat, kiképzést igényelt. Ezek tárgyi emlékanyagán túl a tárlaton különböző szekerek és a magyar találmányként számon tartott kocsik, típusait is meg lehet tekinteni, továbbá tájékozódni lehet a lóvasútról, omnibuszról, konflisokról és fiákerekről. Mezőgazdasági szerepét a búza termesztésén keresztül szemléltetik dioráma, fényképek és modellek segítségével. Kiegészíti ezt a hazai lótenyésztés története és a magyar lófajták szerepeltetése ifj. Vastagh György és Vastagh Lászlónak a fajták egy-egy jellegzetes, vagy kiemelkedő egyedéről készült élethű szobraival szemléltetve. A tárlat a lovassport bemutatásával zárul (galopp- és ügetőversenyzés, díjlovaglás, a díjugratás, a military vagy a fogathajtás, lovastorna (voltizsolás), western lovaglás vagy lovaspóló).
 
Szeged, Kass Galéria (Vár u. 7) 
Hullámjáték. Fűz Vera szobrainak kiállítása – 2011 július 1 - 2011. szeptember 11.
Az eredetileg kerámikus szakon végzett művésznő természetes motívumokat mintázó alkotásait számos kiállításon bemutatta már realista impresszionista jellegű érmeivel együtt itthon és külföldön egyaránt. A tárlaton újabb ízelítőt nyújt az utóbbi évek műveiből. Egy különleges szobra a „Szegedi magasszálló keringő galamb" ideálszobrát ábrázolja – a világ egyetlen galambfajtáját mely olyam magasra tud szállni, hogy eltűnik az ember szeme elől – ez a röpmodor a „tűnő repülés". A török hódoltság után, Szegedi galambászok alakították ki, ma is igazi szegedikum.
 
Kecskeméti Képtár / Cifrapalota (Rákóczi út 1.) 
100 éve történt. A földrengés éve Kecskeméten 2011. június 10. - 2011. október 30.
Az 1911. július 8-i földrengés hatása nem csak az épületek dőlte össze, de katasztrofális hatással volt Kecskemét gazdasági és kulturális fejlődésére is.  A tárlat az ezt megelőző időszak városképét idézi fel a gazdaság, piac, iparosok, kézművesek, építkezések, iskolák, dalárdák, múzeum, divat, fényképész műhelyek képeivel, és a korabeli szecessziós tárgyakkal. A képet
korabeli fotók és dokumentumok teszik teljessé, melyek azonban az újjáépítés példaértékű összefogását is dokumentálják.
 
Barcs, Dráva Múzeum (Széchenyi utca 22) 
Ember és természet 2011. június 7. - 2011. december 31.
A múzeum elsősorban Somogy megyéből származó leleteinek darabszáma meghaladja a félmilliót. Jelentős részük épségben megtalált tetemek preparátuma, melyeket a természetvédelmi oktatást és ismeretterjesztés szolgálatába állítanak. A gyűjteményben ugyanis gyűjtésen kívül természettudományi alapkutatás folyik, melynek eredményeként jöttek létre Somogy védett természeti területei. De felhasználják ezt a tájhasználat tervezésére és környezeti hatások becslése során, megalapozva a táj természeti erőforrásainak hosszú távú megőrzését, a fenntartható tájhasználatot. A bemutatott hal, kétéltű és hüllő gyűjteményünk élethűen megfestett modellekből áll. Monitoron kisfilm látható  Somogy természetes élőhelyeinek mozgalmas életéből. Kiegészítésként növény- és állatfajok fotói, és az itt folyó a munka képei láthatók két természetfotós hangulati képeivel.
 
Baja, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Türr István Múzeuma (Deák Ferenc u. 1)
Leletek egy régészeti monográfia lapjairól. Emlékkiállítás Kőhegyi Mihály tiszteletére 2011. június 10. - 2011. július 2.
Kőhegyi Mihály madarasi ásatásai nyomán került elő az alföldi szállásterület legnagyobb sírszámú szarmata temetője (627 db sír) 1963 -1974 között. A teljesen feltárt temető arról vall, hogy két évszázadon át folyamatosan temetkeztek ide, a mai Kígyós ér partjára, a 2. század vége és a 4-5. század fordulója között. Ezzel lehetővé vált a pannoniai limes közvetlen szomszédságában élő közösség temetkezési szokásainak, anyagi kultúrájának, társadalmának, kapcsolatainak a vizsgálatához. A tárlat a feltárás emlékeit mutatja be a frissen megjelent publikációval egy időben.
 
Jászberény, Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria (Gyöngyösi út 7) 
Palkó Tibor: A kép útja. Szívfolyó 2011. június 24. - 2011. július 8.
A progresszív vonalat képviselő, Munkácsy-díjas Palkó Tibor (1959-) tárlatának főműve a címadó  „Szívfolyó” a művész utóbbi tíz alkotói évének legreprezentatívabb munkái közé tartozik. Megszületésének folyamatába lehet itt betekinteni a fotók és grafikák segítségével. A Budapesten, Jászberényben és Nagykátán dolgozó festő több művészcsoportban is alapító tag. 2008 óta a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar Művészeti Tanszékének vezetője.
 
Hódmezővásárhely, Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ (Andrássy út 34.) 
Szolidaritás. Lengyel út a szabadsághoz – 2011. június 30. - 2011. augusztus 14.
Az Európai Unió soros elnöki tisztének Lengyelország részére történő átadásának előestéjén nyílik a Szolidaritás mozgalom történetét feldolgozó kiállítás, mely tablók, korabeli fotók és dokumentumok alapján mutatja be a lengyel nép függetlenségi mozgalmát. A Csongrád megyei Levéltár dolgozói által összegyűjtött anyag személyes elemeket is tartalmaz. Az egész szocialista táborban végbemenő politikai változások nyitányát is jelentő Szolidaritás megalakulásától, 1980-tól a pártelit és a lengyel társadalom között folyó küzdelemben 10 év elteltével, a közeledő gazdasági katasztrófától tartva, az egész szovjet táborban elsőként itt indultak meg a tárgyalások. Ennek a folyamatnak, melynek kialakulását sokan II. János Pál pápa első, 1979-es lengyelországi látogatásával hozzák összefüggésbe, a rögös útját járhatják most ismét be a látogatók.
 
Mohács, Kossuth Filmszínház Galéria (Vörösmarty u. 3.) 
Apa és fia - Balázs Balázs szobrászművész és Balázs Kolos grafikus kiállítása 2011. július 1. - 2011. július 30.
Balázs Balázs 1968-ban telepedett le Baranya megyében. Azóta is Hímesházán tanít és alkot. Évekig a Mohácsi Művészeti Társaság elnöke volt, sikeres művészeti szabadiskolát indított. Az elmúlt 12 évben grafikus fiával együtt kétévente társas kiállításon mutatja be legújabb szobrait. A „KM 8-ak” művésztelep és a pécsváradi "Fa" szobrász alkotó telep állandó tagja. Rajztanári tevékenységében családon belül is mély nyomokat hagyott, hiszen fia az ő műhelyében alkotta meg első grafikáit. Ő a fekete grafit, toll és papír után most az Iphone kijelzőjén létrehozott alkotásait színesben veti vászonra.
 
Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Dóm tér 1-4)  
EX LIBRIS – ’Koronás fők, államférfiak, főpapok, tudósok elzüllött könyvtárainak darabjai’ a Somogyi-könyvtár gyűjteményében. 2011. július 19 - 2011. október 22.
A Somogyi-könyvtár kettős jubileumát ( a könyvtáralapító Somogyi Károly születésének 200., az intézmény alapításának 130. évfordulóját) a  több száz régi, híres könyvtár emlékeit őrző kiadványok tárlatával ünnepli. Ugyanis a korábbi tulajdonosok nevét, ex librisét, a XV. század végétől megőrizték a könyvállományban. Néhány kiragadott példa: Colonna bíboros, Alexander von Humboldt, Batsányi János, Hadik András tábornagy, Miksa, mexikói császár, Széchényi Ferenc, Sobolewski orosz-lengyel nemes, Szaniszló Ágost lengyel király, vagy néhány szegedi gyűjtő: Dugonics András, dr. Szalay József, ifj. Kass János, Sík Sándor, akinek a könyvekbe ragasztott, művészi értékű ex librisek, vagy a bőrkötésbe ütött, címeres supralibrosát látni lehet.  Az ötlet még a könyvtár első igazgatójától, Reizner Jánostól származik 1886-ból. A több éves kutatómunka látványos eredményét mintegy 220 kötet szemlélteti.
 
Előzetes:
Budapest, Magyar Néprajzi Múzeum (Kossuth Lajos tér 12.)
Amazónia 2011. július 14. - 2012. április 8.
A Magyar Természettudományi Múzeum és a Greenpeace közreműködésével létrejött tárlat ízelítőt ad Amazónia természetrajzából - főként állatvilágáról, néprajzi anyagáról - elsősorban Boglár Lajos 1960-70-es években tett kutatóútjain gyűjtött anyaga segítségével, és a jól alkalmazkodó, folyamatosan földet művelő, kis csoportok életben maradásukért folytatott állandó küzdelméről.
 
 
II. Bemutatjuk
A múzeumandragógia
a múzeumok, a muzeális jellegű intézmények, civil közösségek, a kulturális örökség védelmével, őrzésével megbízott szervezetek felnőttképzési, felnőttoktatási, felnőttnevelési tevékenységének lehetőségeit, feltételeit vizsgálja, valamint azokat a törvényszerűségeket igyekszik feltárni, amelyek intézményes vagy intézményen kívüli múzeumi keretek között hatékonyabbá tehetik a felnőtt egyének, a felnőtt közösségek számára "az élet teljes körére kiterjedő" tanulási, öntanulási, képzési, önképzési, személyiségfejlesztési eredményeit.
 
Kiállítások:  
Képtár
Az 1899 óta folyamatosan gyarapodó gyűjtemény a „vidék nemzeti galériája”, hiszen a magyar képzőművészet teljes spektrumát bemutatja az 1700-as évektől a 20. század elejéig, kiemelve a jellegzetesen miskolci művészetet. A műveket időrendi sorrendben lehet látni. A festmények között jeles szobrászati alkotások és iparművészeti tárgyak is felidézik az adott időszak hangulatát.
Az első egységet a reformkor és az előzményét képező magyar festészet alkotja. Itt látható például Mányoki Ádám Jan Stanisław Jabłonowskiról festett portréja. A reformkori arcképfestészet fejlődési íve rajzolódik ki például Barabás Miklós és Borsos József alkotásaival, de a tájfestészet és mitológia is jelen van (pl. id. Markó Károly).
A második egység a magyar nemzeti romantika időszakát öleli fel, kezdetben főképp jelképes, történeti vagy népéleti témákkal (pl. Madarász Viktor „Női arckép”, Szemlér Mihály „Borozgató paraszt”), a kiegyezés után pedig a megszaporodó középítkezésekhez kapcsolódó feladatokkal (pl. Munkácsy Mihály bécsi színvázlata, Benczúr Gyula „A művésznő álma”).
A következő egység a természetelvű festészet feltűnését mutatja be, olyan képviselőkkel, mint Mészöly Géza és Paál László, vagy a nyomdokaikba lépő szolnoki és alföldi művészek, majd a plein-air-hez közel közelítők, és a nagybányai iskola alkotói (pl. Szinyei Merse „Mező”, „Lilavirágos rét”, Hollósy Simon „Az ország bajai”).
Az utolsó egységben a modern művészet kialakulása és kibontakozása látható, a posztimpresszionizmus és a szecesszió szerteágazó irányaival (Ripple-Rónai József Banyuls-ben festett tájképe, Vaszary János, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos), a neósokkal és a gödöllőiekkel.
 
Szász Endre gyűjtemény. A művész világa 1969–1990
 
Korok, képek, kamerák – állandó kiállítás 2009 óta
Dömötör Zoltán magángyűjteményét 5 évvel ezelőtt fedezték fel a Nemzeti Múzeum „Térbe zárt pillanat” címen rendezett fotográfiatörténeti kiállításának összeállításakor. Azóta önállóan is megtekinthető, a Papszer utcai kiállító épületben. Első egysége a fényképezés folyamatosan változó eszköztárát vonultatja fel, a második a fényképezés történetét és technikai újításait ismerteti meg, míg a harmadik egység az ún. Folyosó Galéria anyaga folyamatosan megújul. A középső egységhez interaktív múzeumi programok kapcsolódnak. 
 
Száz éve született Lajos Árpád (1911–1976).Kamara kiállítás és játszóház a folklorista-muzeológus emlékére 2011. április 7 - 2011. augusztus 28.
Részleteket ld. 2011. május 16.-i adásunk Kaleidoszkóp részében.
 
„Ki játszik ilyet?” – 2011. április 7 - 2011. augusztus 28.
Az egri Dobó István Múzeum vendégkiállítása.  Részleteket ld. 2011. május 16.-i adásunk Kaleidoszkóp részében.
 
A tárlatok helyszíne:
Miskolc, Herman Ottó Múzeum (Görgey Artúr u. 28.) 
A Múzeumok Nyári Éjszakája alkalmából múzeumpedagógiai, -andragógiai és –gerontológiai programot állított össze az intézmény, melynek keretében a látogatók megnézhették a hun aranyakat, a nagyszéksósi fejedelmi leletet, a raktárak mélyén őrzött képzőművészeti alkotásokat … sőt a 2007-ben Bükkábrányban feltárt mocsári ciprus együttest is. A 7,5 millió éves növényeket a Rudapithecus maradványokkal, és a múzeum óriási ásványgyűjteményének számos példányával egy új kiállítási térben fogják bemutatni, melynek megnyitását 2012 március 15-ére tervezik. Az udvarról nyíló 500-1200 m2 területű föld alatti tér építése még folyik, de most a látogatóknak alkalmuk volt az interaktív látogatás keretében a „Pannon tenger Múzeummal” kapcsolatos javaslataikat is elmondani. Ebben az akkori növény- és állatvilágot fogják bemutatni, melynek ismerete az akkori klíma meghatározását is lehetővé teszi.
Az életen át tartó tanulás elősegítésére a múzeum speciális, felnőttkori programokat is szervez, melyek egyúttal a közösségi animálás eszközei is. Kiemelkedik közöttük egy mintaprojekt, melynek keretében múzeumi önkénteseket képeznek: 40 óra elmélet, 40 óra gyakorlat után a résztvevők lehetőséget kapnak belföldi cserékre, transznacionális (határon túli magyar területekre), európai és a Grundig alapítvány segítségével globális, vagyis még távolabbi területekre irányuló cserékre. Az így szervezett látogatásokon azonos korú azonos korút vezet.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye múzeumi hálózatához 12 múzeum tartozik: a megye minden nagy vidéki városában van, és érdekes kiállítási programot lehet látni bennük. Európai hírű például a mezőkövesdi Mezőgazdasági Múzeum.
 
 
Ha kíváncsi vagy a részletekre itt meghallgathatod!
 
 
 
Zenei betétek:
John Lennon, Imagine
Harangozó Teri, Mindenkinek van egy álma
 
 
Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
                Zenei szerkesztő és
Technikai munkatárs: Dolányi Attila
 
 
 
 A műsor a KKDSZ támogatásával készült.