Current Size: 100%
A tenger mélyén is élnek tehenek!
- Login to post comments
2013, September 5 - 11:31
A tenger mélyén is élnek tehenek!
Ősi rejtélyt oldottak meg ausztrál kutatók egy csoport fosszília azonosításával, amelyekről kiderült, hogy a modern dugong őseihez tartoztak.
A 12 millió éves fosszíliák azonosítása a szirének vagyis tengeri tehenek – tengeri emlősök csoportja, mely felöleli a dugongokat is – jelenlétét a régióban hétmillió évvel tolja hátra az időben. Emellett azt is felfedi, hogy a tengeri tehén kritikus szerepet játszik tengeri ökoszisztémáink struktúrájában és azok fenntartásában. Az adatok azt is sugallják, hogy a modern rokonok elvesztésének súlyos, hosszú távú hatásai lennének óceánjainkra.
Erich Fitzgerald, a Victoria Múzeum paleontológusa elmondta, a leleteket Pápua-Új-Guinea felföldjein, egy barlangban találta meg majdnem 30 éve Rod Wells, az adelaide-i Flinders Egyetem professzora. A leleteket nem volt egyszerű begyűjteni, a kutató majdnem ott is hagyta a fogát, amikor a barlangot hirtelen árhullám öntötte el gyűjtéskor. Számos fosszíliának nyoma is veszett az árban. Kevés figyelmet szenteltek a maradványoknak egészen addig, míg Fitzgerald fel nem fedezte a csigolyák és bordák öntvényeit az amerikai Smithsonian Intézetben. Rájött, hogy ezek lehetnek a legidősebb tengeritehén-fosszíliák Ausztrálázsiában, ezért kapcsolatba lépett Wellsszel, hogy dolgozhasson az eredeti leletekkel. Az együttműködés - melyben Jorge Velez-Juarbe, a Smitshonian szakembere is részt vett - eredményeit a Journal of Paleontology folyóiratban közölték.
Fitzgerald szerint vizsgálatuk kitölti a szirének földrajzi történetében tátongó lyukat, mivel mostanáig az Ausztrálázsiában talált legidősebb tengeritehén-lelet egy dél-ausztráliai volt, amelynek becsült kora ötmillió év. „Ázsiában máshol a tengeritehén-fosszíliák sokkal idősebb kőzetekből kerülnek elő, ezért mindig rejtélyt jelentett, hogy a világ eme részén miért nem találunk megkövesedett maradványokat” – mondja. Fitzgerald elmondása szerint a fosszíliáknak otthont adó kőzetek becsült kora 12 -18 millió év. „A leletek legalább 12 millió évesek, így az egész csoport evolúciós történetét legalább hétmillió évvel tolják vissza az időben. Ezek szerint az emlősök már akkor jelen voltak, amikor a világ még igencsak máshogyan nézett kis és Pápua-Új-Guinea nagy része víz alatt volt.”
Hozzátette, úgy hitték, a dugongok később érkeztek a régióba, ennélfogva szerepük a tengerifű-ökoszisztéma fenntartásában igen új keletű. „Valójában azonban a tengeri tehenek hosszú ideje részét képezik eme trópusi környezetnek, ami azt sugallja, hogy az emlősök, a tengerifüvek és az összes többi állatfaj közötti törékeny kapcsolat igen ősi, és a dugongok létfontosságú szerepet töltenek be a tengeri környezet egészségi állapotának fenntartásában.”
Hozzátette, hogy a dugongok hasonló szerepet játszanak a víz alatt, mint az elefánt a szavannán. „Afrikában az elefánt átalakítja a szavannát, méghozzá úgy, hogy számos kisebb élőhelyet hoz létre, ahol a kisebb termetű állatok életben maradhatnak. A tengeri tehenek hasonlóan járnak el, és mindez azt sugallja, ha eltávolítjuk őket vagy kihalnak, annak hosszú távú következményei lehetnek az ökoszisztémára nézve.” Kifejtette, hogy Ausztráliában a legnagyobb a tengerifüvek sokfélesége. Mindezt eddig annak tulajdonították, hogy a tengeri tehenek nem legelték le. A felfedezés viszont azt mutatja, a szirének szerepe létfontosságú a tengerifüvek diverzitásának megőrzésében.
A dugong hazája Kelet-Afrika, Ázsia, Ausztrália és Új-Guinea trópusi partvidéke. Állománya erősen lecsökkent. Az állat hossza 1-4 méter, testtömege 230-900 kilogramm. A kifejlett dugong teste 25 liter olajat tartalmaz. A test bálnaszerű, áramvonalas és a pofa környékét leszámítva túlnyomórészt szőrtelen. Vastag, szívós bőrének színe a szürkéskéktől a barnáig terjedhet. Feje nagy, a pofája hosszúkás és hasított, rálóg az alsó ajkakra. A hímnek két nagy „agyara” (metszőfoga) van, amelyek elöl áttörnek a felső ajkakon. A dugongnak nincs fülkagylója. Az elülső végtagok kerekdedek, evezőszerűek és nincsenek rajtuk körmök, mint a manátuszoknak.
A növények gyökerének kiásására használja őket az állat, és a nőstények ezekkel támogatják a borjaikat születésükkor. A farok vízszintes irányban lapított, a vége egyenes vonalú vagy enyhén homorú. Az állat farkának le-fölcsapkodásával hajtja magát előre a vízben. Az újszülött dugong 150 kilogrammot nyom. A dugong magányos, olykor kisebb csordákba áll. Tápláléka főként tengeri fűből áll. 55 évig élhet. Az ivarérettség elérését a hímnél nem ismerik, de a nőstény 8-10 évesen éri el. A nőstény 5-6 évenként hoz világra egy utódot. A vemhesség egy évig tart.
forrás: richpoi, 2013 június 19.
Copyright 2009-2020 - Magyar Egyiptomi Baráti Társaság