I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Néprajzi Múzeum  

 

Keszi Horváth Imola, Keszi Horváth László lánya

Csorba Judit, Vémend. Egy falusi tanító fotográfiái c. kiállítás kurátora

Szuhay Péter, Vidas Guitanas- Cigányok Spanyolországban c. kiállítás kurátora

Szelják György, Képek, cigányok, cigányképek. A többségi képtől az önábrázolásig c. kiállítás kurátora

 

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.) 

 

Szentendre, Szentendrei Régi Művésztelep és Galéria (Bogdányi u. 51. )   T: 26/314-897

Mint a „Fogyasztói társadalom fogyasztói kultúra nélkül” alcím is jelzi, a tárlaton kiállító művészek (Csáji Attila, Kemény György, Lux Antal, Pinczehelyi Sándor, Tót Endre, Veszely Ferenc) az ellenmondásokkal teli szocialista korszak alkotói. A művek a mindennapi élet kérdéseit feszegetik a művészet adta lehetőségekkel. Mindennapi tárgyakat, hétköznapi helyzeteket jelenítenek meg, banális témákat vetnek fel, a tömegkultúra eszköztárából merítenek. Ironikus hangvétellel, mégis személytelenek, távolságtartók. Bár a hazai művek jelentősen különböznek a kortárs nyugati világ alkotásaitól, a kockakő itt is szimbolikus értelmet nyert. A pop-art az identitáskeresés eszköze, az ideológiával terhelt kultúrpolitika kritikusa lett – ezért is szembetűnő benne a tárlat alcímeként megfogalmazott megállapítás.

 

Budapest, Vízivárosi Galéria (Kapás utca 55)  

A 2011. óta megrendezett multifunkcionális kulturális fesztivál képzőművészeti kiállítán ezúttal a Magyar Elektrográfiai Társaság / MET alkotóinak a tánc gondolata köré csoportosuló pályázatra beérkezett elektrográfiái, installációi, videói láthatók több meghívott művész alkotásaival együtt. Ezzel egy időben a Budai Táncklubban, a 2000-2004. közötti, veszprémi „A Tánc fesztiválja” kísérőprogramjára készült MET kiállítás képeiből mutatnak be válogatást.

 

Győr, Városi Művészeti Múzeum / Napóleon-ház (Király u. 4.)    

A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének rendszeresen megrendezett kiállításainak a sorában a Festő Szakosztály meghívott tagjainak a művei a ma festészetére jellemző stílustörekvések sokféle árnyalatát tükrözik, nem egyszer más művészeti területek vagy tudományos ágak eredményeit is beépítve az alkotásokba, ezzel sokszor a műfaj határait feszegetve. A sokféleségbe éppúgy belefér például az elvont, a geometrikus, mint a természethez közeli irányzatok sora.

 

Győr, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Apátúr-ház időszaki kiállító terme (Széchenyi tér 5.)  

A Böhm-gyűjtemény egy több száz darabból álló jelentős képzőművészeti kollekció. Az erdélyi Bihar megyei Szalacson körzeti orvosként tevékenykedő dr. Böhm József és felesége dr. Böhm Erzsébet az 1960-as évek elején kezdte a két világháború közötti nagybányai művésztelepen született alkotások gyűjtését, majd fiaik vették át a stafétabotot. Kezdetben Erdély főleg szászok és magyarok lakta további vidékein (Brassó, Nagyszeben, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad stb.) tevékenykedő művészek nívós és jellemző alkotásait, később a korban jelentős szerepet betöltő Kelet-európai avantgárd és kortárs műveket gyűjtötték.A tárlat reprezentatív darabjai 2012-ben „Művészet Erdélyből” címmel Altenburg Lindenau Múzeumában voltak kiállítva.

 

Kassa, Rovás Galéria (Kmet u. 34) 

A tárlaton látható clorox képek és digitális nyomatokat a művész legutóbbi időszakának alkotásai. Pályáját az 1970-es évek közepén a klasszikus és az avantgárd művészet határmezsgyéjén kezdte, a magyar grafika szürreális hagyományait folytatva. A nyolcvanas évek második felétől ábrázolásmódjában a többértelmű motívumok kerültek előtérbe, míg az ezredforduló után született alkotásokon a grafikai applikációkkal vegyített egyedi rajzok váltak meghatározóvá. Mára a computergrafikák és fehérítő hatású oxidáló anyaggal kimaratott clorox munkák a jellemzők. A tárlaton vallásos-morális tartalmú és néhány az ötvenes évek sztálinizmusát idéző történelmi tárgyú alkotás tekinthető meg.

 

Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum (Ady Endre u. 7.)  

A pénzjegytervező Horváth Endre hagyatékában megőrzött műtárgyak a pénzveréshez, tervezéshez kapcsolódnak. A pengő korszak pénzérméi, a pénzhelyettesítő eszközök kisegítő pénzek és megszállási pénz  az infláció és a háborús viszonyok nehézségeit tükrözik. Ugyanakkor művészi vetületük is van. Erre kiváló példa az 1938-ban kiadott Szent István 5 Pengő, amely kiadásakor elnyerte a világ legszebb pénzérméje címet. Történeti értéke van a forint pénzrendszer bemutatásának is, melyek fémpénzei szintén igen változatosak.

 

Szeged, Fekete Ház (Somogyi utca 13.) 

A Belvárosi hidat bemutató fotók színesítik a Fekete házat: a patinás lépcsőházban Péntek László fotós alkotásait mutatják be április 26-ától. A Híd-képek sorozata idén januárban készült: a művész a kivilágított, elnéptelenedett hidat fotózta több hajnalon keresztül, hogy megfelelő pillanatban kaphassa el a napfelkeltét, és ejthesse foglyul a különleges színeket. A Fekete ház nem csak a múlt, hanem a jelen értékeinek is bemutatási lehetőséget kíván nyújtani, ezért április végétől kezdve folyamatosan láthatóak majd kortárs szegedi fotósok alkotásai a lépcsőházban kialakított

 

Szeged, Fekete Ház (Somogyi utca 13.) 

Az utóbbi évtizedek vasút történetét bemutató időszaki kiáállításon vasutas relikviákat, régi menetrendeket, plakátokat, maketteket láthatnak a látogatók, köztük például egy forgalmi irodát berendezéseivel, melyek jól mutatják az állomások irányítási módszereit és eszközeit. A vasúti terepasztal pedig a miniatűr mozdonyokkal és vagonokkal működésüket szemlélteti.

 

Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum (Fő út 10.) 

A Magyar Természettudományi Múzeum vándorkiállításán számtalan rovarpreparátum, nagyméretű makettek, a szakértők által írt ismertetők és interaktív játékok teszik élvezetessé a rovarok világának megismerését. Azét a világét, melynek jelentős része még felfedezésre vár. Ugyanis eddig mintegy kétmillió fajt azonosítottak a Földön, melynek több mint fele tartozik közéjük, ám a becslések szerint legalább ennyi az ismeretlen. Testfelépítésüknek és élettani megoldásaiknak köszönhetően állandó megújulásra képesek. Igy lehetséges, hogy ősidők óta élnek, és szaporodnak.

 

Budapest, Budapesti Történeti Múzeum (Szent György tér 2.) 

A Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) által "Gyerekek az épített és természeti környezetért" címmel tavaly meghirdetett pályázat legjobb munkáiból válogatott anyag az ország minden tájáról tartlmaz pályművet. Műfajilag is változatos, hiszen festmény, grafika, batik, zománc, üveg, textilkép, makett vegyesen található benne. Ezek, ill. a tanulmányok díjazottjai nyáron Zánkán lesz és a Káli-medence településein segíthetik két kezük munkájával az épített és természeti örökség védelmét.

 

Fehérvárcsurgó, Károlyi-Kastély (Petőfi utca 2.) 

A székesfehérvári Kaszás Gábor magángyűjteményéből válogatott bélyegek között igyzi különlegességek rejtőznek. Talán a legkülönlegesebb az 1938. augusztus 18-án Székesfehérváron tartott országgyűlés emlékére tervezett darab. Ekkor emelték állami rangra Szent István augusztus 20-ai ünnepét, a bélyeg pedig még abban az évben a világ tíz legszebb bélyegének versenyén a nemzetközi zsűritől I. díjat kapott. További érdekességek a Honfoglalás, Szent Korona, Királyok, Királynék, Millennium, Híres épületek, Halasi csipke, Népviselet, valamint Festészet témájú bélyegek.

 

 

 

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (Szent György tér 2.) 

A 21. század magyar fotográfiáját és annak legjelentősebb alkotóinak, mint pl. Dezső Tamás, Fabricius Anna, Gyenis Tibor, Korniss Péter és Kudász Gábor Arion, a munkái jól mutatják a fotóművészetnek az ezredforduló óta jelentőssé vált átalakulását, melyben a digitális technológiának is jelentős szerepe van. Felveti a művészet határának a kérdését, rákérdez az egyetemes folyamatok hazai hatására és bepillantást enged a magyar fotóművészet fejlődésének, átalakulásának irányzataiba.

 

 

 

"Én voltam a gyalogfilmes". Keszi Horváth László emlékkiállítás

Vémend. Egy falusi tanító fotográfiái

Vidas Guitanas- Cigányok Spanyolországban

Képek, cigányok, cigányképek. A többségi képtől az önábrázolásig

 

 

A budapesti Néprajzi Múzeum a legkorábban szerveződött európai szakmúzeumok sorába tartozik, bár a néprajzi gyűjtemény sokáig a Magyar Nemzeti Múzeumon belüli elkülönített egységként volt látható, és csak 1947-ben vált önálló intézménnyé. Számos költözködés után 1975-től birtokolja jelenlegi épületét a Parlamenttel szemben elhelyezkedő Kúriát. Első állandó kiállítását 1980-ban nyitotta meg, melyet a műtárgyak állagvédelme miatt hamar le kellett bontani. A mostani állandó kiállítást 1991-ben rendezték, és 13 termen keresztül mutatja be a magyar parasztság tárgyi emlékeit a 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszakban. Mellette sok időszaki kiállítással és szerteágazó közművelődési tevékenységgel várja látogatóit, akiket gyakran szólít meg saját élményeik elmondására, hogy a mai kort is dokumentálja (MADOC).

 

 

 

 

 

 

A műsor a KKDSZ támogatásával készült.