I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

 

Rédey Judit muzeológus, A Fardagály és kámvás rokolya c. kiállítás rendezője

 

 

Fertőszéplak, Porpáczy Aladár ÁMK - Fertőszéplaki Tájházak (Nagy Lajos utca 31-39.)

A vándorkiállítás a falusi és mezővárosi építészet polgárosodási folyamatának az eredményeit tárja a látogató szemei elé a 19. század második feléből. A kiállítás elsősorban a bútorkészítés és a fazekasság mesterségén keresztül láttatja például a

tisztaszoba és berendezési tárgyai, a viseletei ill. nemzeti jelképei, a díszítőművészete segítségével a parasztságnak milyen módon sikerült anyagi megerősödéshez jutnia, és reprezentációs igényét kifejezni.  

 

Budapest, Ari Kupsus Gallery (Bródy Sándor u. 23/b)

A tárlaton a magyar zeneirodalommal kapcsolatos emlékek láthatók az 1880-as évektől az 1930-as évekig. Vannak kézzel írt kották, Bartók Béla több levele, könyv Liszt Ferenc könyvtárából, és számos grafika meg rézkarc, melyek a zenei kiadványokhoz készültek.

 

Veszprém, Petőfi Színház

Veszprém - Értékek, kincsek, ünnepek - Veszprém megye kirakata címmel összművészeti kiállítás – 2010. november. 25 – 2011. január

A tárlat Veszprém megye kulturális és szellemi örökségeit mutatja be olyan népművészeti remekekkel, mint mézeskalácsok,kékfestő terítők, szőttesek, fafaragások, szaru tárgyak, kovácsoltvas munkák, bakonyi szűrbe öltöztetett bábuk, bakonyi és balatonfelvidéki hímzések vagy herendi porcelánok formájában, Gáspár Gábor fényképeivel kiegészítve. Emellett megtalálható itt néhány dokumentum, mint egy herendi vendégkönyv és a bakonyi betyár, Milfajt Ferkó tanúvallomása.

 

Budapest, Országos Széchényi Könyvtár (Budavári Palota "F" épület.) 

A nagyszabású fotókiállításon Olaszország varázslatos tájaira kalauzolja Clemente Marsicola művészettörténész a látogatót, a hófödte Alpoktól egészen a napsütötte Szicíliáig, különös figyelmet szentelve az UNESCO által kiemelt 44 helyszínnek.
A képek Olaszország egyesítésének 150. évfordulóját is ünnepelik a történelmi és kortárs képválogatáson keresztül, amely ugyanakkor egy virtuális utazásra is alkalmat nyújt XIX. századi képeslapok, múlt századi fényképek és napjaink digitális remekei révén. Fő témakörei a környezet és táj / a falusi településektől az ezeréves városokig / az építészet és a művészet történetének tizenöt évszázada / az őskortól a keresztény régészetig / környezet és technológia kölcsönhatása.

 

Pécs, Janus Pannonius Múzeum – Modern Magyar Képtár I. (Papnövelde u. 5) 

A tárlat reprezentatív válogatást nyújt a kora legmodernebb nemzetközi irányzatait követő fiatal művészcsoport alkotásaiból, akiket leginkább a fauvizmus, Matisse  és Cézanne alkotásai ihlettek meg. Megfigyelhető fejlődésük íve, mely az oldott, erős színeket használó festői megoldásoktól egyfajta klasszicizáló monumentalitásig ívelt. Mindhárom korabeli kiállításukon részt vett több kiemelkedő kortárs művész és gondolkodó, mint Ady Endre, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lukács György. Az itt látható válogatás az inspiráló Matisse, Picasso, Dufy, Vlaminck és Kokoschka alkotásaiból is bemutat egy válogatást.

 

Pécs, Cella Septichora Látogató Központ (Szent István tér 17.)

“Az a jó munka, amelyikben tapintható a csend, és a formával adagolható az idő.” - írja művészi hitvallásként Deli Ágnes, aki egyszerű anyagokkal és technikákkal érzékeny konceptuális tartalmakat és irodalmi gondolatokat fejez ki.  Elsősorban az installáció-, a minimal- és a land art kiváló reprezentánsa. Műfajai változatosak, kisplasztika, dombormű, installáció, egyedi nagyméretű szobor, grafika, fotó, performance. Gaál Endre alapítója, majd 1996-2004 között elnöke és művészeti vezetője volt a Magyar Üvegművészeti Társaságnak, és az idén átadott Pécs Plázában található, három méter átmérőjű, másfél méter magas színes üveg szökőkút alkotója. Képarchitektúráiban a konstruktivizmus jellegzetességei is felidéződnek.

 

Szentes, Koszta József Múzeum (Kossuth tér 1)

Ezüst álmok szárnyán. Régészeti kiállítás – 2010 július 19 - 2010 december 22.
Az ezüst közel öt és fél ezer évvel ezelőtt indult el hódító útjára. Előállításának bonyolult technikája növelte titokzatosságát, gyógyító hatása miatt pedig mitikus szereppel ruházta fel az ember. Napjainkban széleskörűen hasznosítja az orvostudomány, az ipar fontos alapanyaga és a kereskedelem értékmérő eszköze. Évezredek óta alkalmazzák ékszerkészítésre és az ötvösművészetben. Mindezek rövid áttekintésére kiváló lehetőséget teremt a tárlat a kiállított tárgyak segítségével.

 

Gheorgheni / Gyergyószentmiklós, Tarisznyás Márton Múzeum (str. Rákóczi 1) 

Oláh Szilveszter szobrász kiállítása – 2010 december 6 -tól
Az erdélyi szobrász és grafikus művész leginkább realista szemléletű bronz kisplasztikákat, érmeket és megrendelésre monumentális kompozíciókat készít, de kőszobrok restaurálásával is foglalkozik. Kompozícióit az archaizálás és játékosság jellemzi.

Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum (Erzsébet sétány 1.)

Veszprém legendás tudósa. 150 éve született Laczkó Dezső – 2010. december 10. - 2011. október 22.
Az 1888-ban Veszprémbe telepedett Laczkó Dezső szerzetestanár, és széles látókörű tudós egyúttal Veszprém Vármegye közéleti, kulturális és tudományos motorja is volt. Kutatásaiban központi szerepet töltött be Veszprém megye minden területen. Kiemelkedett azonban geológiai, történelmi, néprajzi és régészeti érdeklődése. De mecénás, felfedező, önkéntes tűzoltó és még sok egyéb is volt. Szívesen vadászott is. 72 éve alatt a közösség iránti elkötelezettség, maradandó értékteremtés, példamutató nyitottság, személyesség és szerénység jellemezte. A múzeum „padlásáról” előkerült helyi és külföldi kincsei, köztük pompeii és indiai ajándéktárgyak, asszuáni fonott kosarak, a hajmáskéri hadifoglyok kézműves munkái …

Dombóvár, Helytörténeti Múzeum (Szabadság u. 16)

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Múzeuma interaktív utazó kiállításával a "villamosság" kialakulását, sokféleségét mutatja be, kiemelve a magyar vonatkozású eredményeket, mint Bláthy Ottó Titusz eredeti 110 éves fogyasztásmérőjét, a transzformátort, és Jedlik Ányos dinamóját (ez utóbbit másolatban), melyeket működés közben lehet megnézni. De lehet látni néhány főúri szalonban végzett 19. századi kísérletet is, és modern környezetbarát kezdeményezéseket. Kipróbálható egy telefoninduktorról táplált glimmlámpa vagy egy 19. századi influenciagép, és látható egy szikrainduktor kisülése. A tárlat a környezet- és természetismeret meg fizika tanulást még inkább élménnyé varázsolja működő modelljeivel.

Fonyódi Múzeum (Bartók Béla u. 3.)

Dely Teréz tűzzománcművész kiállítása – 2010. december 11. - 2011. január 15.
„Mindenekelőtt köszönöm Istennek, hogy meghallgatta imáimat és vezeti kezemet. Amióta tudattal élek, a képző- és az iparművészet vonzott. A "szép" szeretetét édesapámtól kaptam. Festettem, rajzoltam, szobrászkodtam. Belekóstoltam a selyemfestésbe, szövésbe, bábkészítésbe.” – írja a festő és tűzzománc készítő művész magáról, aki az ékszerek mellett szobrokat is szívesen készít.

Győr, Városi Művészeti Múzeum - Radnai-gyűjtemény (Király utca 17)

Várady Róbert művei a hálózatok, konstrukciók virtuális világába kalauzolja látogatóit. Az általa kialakított interface a térben és időben távollévő dolgokat, személyeket egyetlen tér-idő síkba vetíti bele és a képzeletbeli találkozásokkal a légkülönbözőbb esztétikai, társadalmi, szubkulturális jelenségeket hozza létre. Mindezek a tárlaton az utóbbi 10 év festményein keresztül a látszólagosan valós, perspektivikus térbe is visszakerülnek, ahol azonban a különböző nézőpontok váltakozása többszörösen értelmezhető.

 

Szeged, Belvárosi Kamara Galéria – Szeged (Vaszy Viktor tér 3.) -

Telefon: Tóth István: 06-30-9457201

 

Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Városliget, Vajdahunyadvár)

A pályázati anyagból válogatott különleges alkotások Jézus születéséhez és az adventi ünnepkör tárgyaihoz, díszítőelemeihez kapcsolódnak. Hivatásos és amatőr alkotók munkái vegyesen láthatók. A készítők életkora pedig az óvodás kortól egészen a nyugdíjasig terjed. A pályázati anyagot a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, a Hagyományok Háza és a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia képviselőiből álló zsűri javaslata alapján díjazták, és fotóalbumban is megjelentetik.

 

Békéscsaba, Ibsen Ház, Ibsen Galéria (Andrássy út 3.)

A Békés Megyei Napsugár Bábszínház új, multikulturális közösségi színterén Foky Ottó Mirr-Murr és barátai című vándorkiállításán a Magyar Bábfimstúdió megszervezője, az animáció műfajának egyik hazai megteremtőjének olyan munkáit mutatja be, mint Mirr-Murr, Tévémaci, Misi Mókus, a Legkisebb ugrifüles, Ottomár a híres vadász (Éljen Szervác), és sok más bábfigura. De mellettük megtekinthetők a grafikus mester tervei, vázlatai, rajzai is.

 

Budapest, Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37)

A 16-17. századi nemesi viseletek természetes kiegészítői voltak a nyereg- és lótakaró, és további lófelszerelési tárgyak, ahogy akkoriban nevezték lóöltözetek. Látható itt például rubinkővel díszített "jancsik" (lótakaró), melynek selyemszövetét arany- és ezüstdróttal (skófium) szőtték át. Az ilyen "nehéz hímzéseket" férfiak készítették. A cafragoknál, vagyis nyeregtakaróknál – a legdrágább változatot „merőn” varrták, vagyis a teljes felületet skófiummal borították be. Mellettük be lehet tekinteni még a gazdag fegyver és fegyvertok-készletbe és házöltözetekbe, vagyis a kárpitok, paplanok, ágytakarók, ágyfüggöny-készletek és asztalterítők világába, melyek szintén az Esterházy gyűjteményhez tartoznak a az itt kiállított közel 70 darabos ruhatárral együtt.

 

Debreceni Jégszobrász (Ice Art) Show – 2010 december 27 - 2010 december 31
Immár hagyományos program karácsony után Debrecenben a jégszobrász-show, melyen 100 cm x 50 cm x 25 cm-es, 115 kg súlyú jégtömböket órákon át tartó munkával faragják meg a jégfaragók. Sokféle eszközt használnak a motoros fűrésztől a különböző vésőkön és reszelőkön át a vasalóig. Az itt alkalmazott szimultán faragás lényege, hogy a jégszobrászok jégtömbről jégtömbre haladva folytatják egymás alkotásait. Ez Európában egyedülálló technika.

 

 

 

Az MKVM divatképgyűjteményének legszebb darabjaiból láthatunk válogatást. A 19. század közepétől, 60 éven keresztül követhetjük nyomon a divat változását, köztük a „kámvás rokolyát”, vagyis a krinolint, és a „fardagályt”, azaz a tornűrt. A ruhák és a korabeli divatkép-mellékletek egymást kiegészítve mutatják be a divatos reformkori magyar női ruhatárat, mely a a 19. század közepétől már többnyire készen vásárolt ruhakölteményeket jelentett a megfelelő kiegészítőkkel együtt. A divatlapokban néha még a fodrász címét is megadták. A tárlatot legyezők, táncrendek, kalapok, korabeli divatáru kereskedők számlái, hirdetései, árjegyzékei és egyéb kiegészítők teszik még változatosabbá.

 

Dobos C. József neves szakácselődökkel rendelkezett, és gyermekkorától maga is ezt a mesterséget tanulta. Mégis különleges eredményt ért el, amikor az 1885-ben megrendezett Budapesti Általános Kiállításon bemutatta a dobostortát, melynek titkát az elkövetkező 30 alatt sem tudták megfejteni hazai és külföldi cukrászmesterek. Pedig az újdonsága titka a vajkrém volt, melyet a hagyomány szerint inasa véletlenül kevert ki, majd mivel nem akarta kidobni, kitalálta később öly nagy sikert aratott felhasználási módját. A tárlóban Dobos hagyatékának néhány érdekes tárgyát és dokumentumát is látni lehet, köztük Éliás Tibor, a szentendrei Nosztalgia Kávéház volt tulajdonosának gyűjteményéből származó darabokat.

 

Az egykor monopolhelyzetben levő Utasellátó ugyan ma is működik, de tejesen megváltozott formában, és modern igényeket kielégítve. Érdemes összevetni a 60 évekbeli elődjével, és annak itt kiállított olyan tárgyaival, mint például az állomásokon kéklő emblémák, a mozgóárusok celofánba csomagolt szalámis zsömléi, csokis rúdjai vagy a langyos Utasüdítők. Másik arculatát is bemutatja azonban a tárlat: a herendivel terített előkelő vasúti étkezőkocsit és hálókocsi-kalauzokat, és további elegáns szolgáltatásait.

 

 

Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Szent István tér 15)

A hajdani Fortuna fogadó épületében működő immár kereskedelmi gyűjteménnyel gyarapodott múzeum a hazai kereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom történeti emlékeit és hagyományait gyűjti, dolgozza fel és mutatja be. Olyan tárgyakat őriz, mint a cégérek, cégtáblák, üzletberendezések, felszerelések, munkaeszközök, mérlegek, áruminták, árudobozok és üvegek, emlék- és reklámtárgyak, de helyet kaptak az éttermi és cukrászati termelés és értékesítés berendezési és felszerelési tárgyai, munkaeszközei is, mint a tálaló, evő- és ivóeszközök, emblémák, sőt mindezek képei, rájuk vonatkozó iratok és dokumentumok is. A Múzeum mindezekből rendszeresen rendez kiállításokat, mint például a nemrég megnyílt Morzsakefék és morzsalapátok is (2010. december 9. – 2011 január 30.). Ezen tulajdonképpen Tordai Hajnal páratlan gyűjteményét lehet megtekinteni, melyben olyan míves eszközöket gyűjtött össze, melyek a maradék összeszedésére és az asztalról történő eltávolítására szolgált.