Élő kövek / Evangélikus Országos Múzeum

Rádió: 
Tárlatról tárlatra
Adás dátuma: 
2011, December 19

Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 december 19.
 
A műsor felépítése:
I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek
II. Bemutatjuk / Élő kövek, Evangélikus Országos Múzeum  
 
 
A műsor vendégei:
Harmati Béla László PhD, művészettörténész, múzeumigazgató
 
 
I. Kaleidoszkóp
Tata, Esterházy Kastély (Kastély tér ) 
Úgy megrótta fáját, bizony megcsodáltuk 2011. május 15. - 2011. december 30.  (meghosszabbítva)
Famunkásság a 16-17 században. Képek a 16 - 17. századi famunkások életéből szlogennel összefoglalható tematikájú tárlaton a végvárakban zajló min dennapok hangulatát és mesterembereinek életét kívánják bemutatni, jelen esetben a középkor jellegzetes anyagára, a fára koncentrálva. A fa korszakában ennek megmunkálása- többek között a háborúknak is köszönhetően – fénykorát élte. Az egyes területek fokozatosan önállósodtak, és a század végére kialakult teljes specializálódásuk. Az igy kialakult kádár cég került jelen kiállitás középpontjába, melynek egy műhelye felszerelésének darabjaival megtekinthető. A céhemlékek a mindennapokba is bepillantést engednek a céhládák, szerszámok, remekek, bútorok, cégérek … révén.
 
Tatabánya, Kortárs Galéria (Szent Borbála tér 1.)  
Görgényi István. 1956. Válogatás a Rigó gyűjteményből 2011. december 16 - 2012. január 6.
Görgényi István (1917-1973) a forradalom leverése után titokban készítette több száz művét ’56-os emlékei alapján, és utána a ház pincéjében rejtette el őket. A művész halála után a képeket családja tovább őrizgette, és csak 2006-ban kerültek nyilvánosságra. A festő bányászcsaládban született, a bányánál üzemi festő-mázolói beosztásban dolgozott, utolsó munkahelye a tatabányai erőmű volt. Aba Novák Vilmos volt legfőbb festő mestere. A tulajdonosa 2004-ben szerzett tudomást a létezésükről, és 2006-ra készültek el a festmények restaurálásával.
 
Győr, ETO PARK Élményközpont 1. emelet (Nagysándor József utca 31.) 
Félúton, interaktív régészeti kiállítás 2011. december 9. - 2012. március 31.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumi Igazgatóság rendezésében készült kiállítás a megyei régészek 2011-ben vezetett –ásatásainak eredményeiből adnak ízelítőt fényképek, térképek, magyarázó szövegek, és az előkerült tárgyak bemutatásával. A leletek Győrszentiván, a győri Dunakapu tér, Rábapatona, Enese, Kóny, Barbács, Csorna és Szilsárkány területén kerültek elő. Az M85 és M86 utak nyomvonalán folyó munkákat légi felvételek is dokumentálják. Videók, animációs filmek, foglalkozások, elektronikus könyvek és képsorok teszik szemléletessé mind az eredményeket, mind a régészeti munka folyamatát.
 
Érsekújvári, Thain János Múzeum (A Nyitra Kerületi Önkormányzat / Nové Zámky, M. R. Stefanik u. 58.) 
„Homo novus. Új dinasztiák születése a 16. században” – 2011. október 28. - 2012. január 30.
A tárlat olyan nagy történelmi családok, mint az Esterházy, a Nádasdy és a Pálffy karrierjének a kezdeteit mutatja be a török dúlástól és belharcoktól terhes időszakban. A főúri családok vagyonukból a kultúrára is endszeresen áldoztak, európai hírű tudósokat támogattak, nyomdákat alapítottak, és a kor nevezetes művészeit foglalkoztatták és műalkotások kaptak helyet, amelyeket ezen családok tagjai készítettek egykor vagy őket, esetleg birtokaikat ábrázolják, de olyan darabokat is beválogattak, amelyek a kor hangulatát segítik megidézni.
 
Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum - Gyárfás Jenő Képtár ((Sfîntu Gheorghe, Szabadság tér 2.) 
Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász egyéni tárlata – 2011. december 14. - 2012. január 15.
A Marosvásárhelyről származó Kovács Géza (1958) szobrászművész 1988 óta állít ki. Eddig 83 egyéni tárlaton lehetett látni kisplasztikáit Ausztriában, Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Svájcban, és 17 országban 264 csoportos kiállításon, ill. vannak köztereken kiállított monumentális alkotásai. A tárlaton a 20. század húszas éveiben útjára indult „l'objet trouvé" – a talált tárgyak" művészeti irányzat jegyében fogant, újraépített fémszerkezeteken alapuló, fémhulladékok, alkatrészek egymásba fonódásával létrehozott, újfajta összefüggésekbe ágyazott fémkisplasztikák sajátos hangulatú jel- és szimbólumrendszert hordozó vasvilága fogadja a látogatót.
 
Budapest, Nemzeti Színház (Bajor Gizi park 1. ) 
Segesdi György szobrászművész kiállítása – 2011. november 10. - december 31.  
A hatvan éve szobrászként alkotó - főleg monumentális köztéri szobrairól közismert - Segesdi György 1970 és 1990 között készült néhány kisplasztikáját, szobortervét, grafikáját mutatja be a Nemzeti Színház következő kiállítása. A legaktívabb, legtöbb eredményt, nagyszerű főműveket hozó konstruktivista korszakában a művész két legfontosabb alapanyaga a rozsdamentes acél és a plexi. A kisplasztikák előállítása során szerzett technikai tapasztalatok segítettek az említett időszakban született köztéri szobrok kivitelezésében. A kiállításon a gazdag életmű apró részleteit tárják a művész nyolcvanadik születésnapját ünneplő közönség elé.
 
Balatonfüred, Vaszary Villa (Honvéd utca 2-4.)   
Talált és kitalált zongorák. Első felvonás – 2011. július 23. - december 31.
A Liszt-év jegyében született Kiállítás két felvonásban első része Barabás Márton zongoraszobrait, kottatartó és rézintarzia gyűjteményét mutatja be, a második a témához kapcsolódó festményeiből fog nyílni „Transzcendentális etűdök KÉPEKRE és zongorára” címen. Az 1952-ben született művész alkotásainak általánosan jellemző kiindulópontja a zongora, akár tényleges hangszer alakjában, akár az általa hordozott metaforikus jelentéskörök formájában. Tájképfestő nagyapjától örökölt művészi vénáját kezdetben félabsztrakt expresszív képek festésében kamatoztatta, később a hiperrealizmus és a koncept felé kalandozott el. Művészi útján a táblaképektől az olaj/vászon kompozíciók felé haladt, közben síkból kilépő tér kompozíciókat is alkotva. A tér-illúzió-teremtés konvencióktól elrugaszkodó metódusával a festészet és szobrászat határmezsgyéjén alkotja plasztikai illuzionizmussal áthatott táblaképeit, festői domborműveit és plasztikáit.

 

Budapest, BTM Budapest Galéria, Budapest Kiállítóterem (Szabad sajtó út 5.) 
A Nemzetközi Kepes Társaság Nemzetközi Fényműhelyének kiállítása 2011. december 15. - 2012. január 15.
Mintegy harmincöt művész közös kiállítása: kísérleti fotók, lentikuláris felvételek, anamorf grafikák, kinetikus munkák, festmények, kisplasztikák láthatók a  Nemzetközi Kepes Társaság központi tárlatán.
A Nemzetközi Kepes Társaság Kepes György szellemének és tevékenységének megfelelően az egyetemes kutatási eredmények bemutatását, felhasználását, művészeti alkotó és kutatási programok támogatását kívánja megvalósítani 14 ország 85 művésze, tudósa és kutatómérnökökének tevékenységével Rendszersen rendeznek fényszimpóziumot, a fényművészet ápolására és erősségük még a kísérleti fotó (Haris László, Major Lajos, Szelényi Károly, Telek Balázs és mások). Két további tárlat kapcsolódik hozzá a noMADE Galériában és a A 22 Galériában.
 
Százhalombatta, "Matrica" Múzeum (Gesztenyés út 1-3.) 
Buzay József és Vajda László: Kor-Társak – 2011. november 28. - 2012. január 8.
A Buzay József és Vajda László utóbbi években készült munkáiból összeállított tárlat erdélyi utazásuk emlékeiről, az átélt szépségekről szól. Buzay József rajzait és útirajzait az erdélyi Désről származó, a szigetvári Zsolnai ivókút készítőjének, Vajda Lászlónak a kisplasztikái és szobrai harmonikusan egészítik ki. 1997 óta többször rendeztek már közös tárlatot. Buzay József az elmúlt évtizedek alatt több mint ötszáz épület tervezett a városban, utazásai során is az épületek precíz, fényképes vagy rajzos megörökítésére törekszik.
 
Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria (Templom utca 2-10.) 
Páll Lajos: Korond felett van egy homály... – 2011. november 30. - 2012. január 8.
2011-es Szervátiusz Jenő-díjas festőművész (1938-) alkotásainak ihletője szülőföldje, a székelyföldi Sóvidék: a sófalvai templom, a kis-Küküllő hegyvonulata, a Kolonda fennsík és a híres korondi fazekasok utcái. Fénnyel, játékkal teli képei élénk ellentétben állnak borongós verseivel, melyekben az 56-os eseményekkel szimpatizáló korondi ifjú börtönéveinek, és az azt követő kitaszítottságának hatása tükröződik. Ez az érzés vezette a távoli, magányos vidékekre, tájakra is, melyeket a harmónia, nyugalom birodalmaként élt meg, és a megtartó erőt jelentették számára. Természetelvű festészetében montázsok, szürreális fények, absztrakt módon értelmezett figurális ábrázolások is találhatók.
 
Budapest, FUGA / Budapesti Építészeti Központ (Petőfi Sándor u. 5.) 
Áramkör – A Magyar Elektrográfiai Társaság/MET 10 éves jubileumi kiállítása 2011. december 15. - 2012. január 15.
A Magyar Elektrográfiai Társaság/MET fennállásának 10 éves jubileumára rendezett kiállítás hívószava az elektromosság művészi eszközként való használatára utal, és arra a kapcsolatrendszerre, amely általa létrejön. A tárlat bepillantást enged a a kortárs képzőművészet szellemében és technikájában egyaránt szerteágazó lehetőségeibe, játékos lehetőségek sokaságát nyújtó újfajta elképzelésekbe, és ízelítőt ad modern világunk művészi digitális „leképezéséhez”. A művek az egyéni és a társadalmi lét legaktuálisabb kérdéseire, az egyén belső életére kérdeznek rá. A kiállításon 47 művész munkája látható:
 
Budapest, Óbudai Múzeum (Fő tér 1) 
A Dunky Fivérek és a film, avagy a kolozsvári némafilm aranykora – 2011. december 1. - 2012. január 29.
A Dunky testvérpár, Kálmán és Ferenc az eddig ismert első standfotósok az Osztrák-Magyar Monarchiában. 1913-tól rendszeresen dolgoztak a kolozsvári filmforgatásokon: jelenet-, vagyis standfotókat készítettek. A tárlaton a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) gyűjteményényi anyagából válogatott felvételek láthatók.
 
Budapest, Országos Idegennyelvű Könyvtár (Molnár utca 11.) 
Nemzetiségeink múltja és jelene, vándorkiállítás – 2011. december 1. - 2011. december 30.
A kiállítás célja, hogy rálátást nyújtson a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek (bolgárok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, romák, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok) múltjának és jelenének kulturális értékeire. Az életképek, portrék, tájképrészletek a 13 nemzetiségi közösség szokásait, ünnepi és hétköznapi élethelyzeteit, tárgyi kultúráját villantják fel a maguk sokszínűségében és szépségében.
 
Budapest, Néprajzi Múzeum és Országgyűlés Hivatala (Kossuth tér) 
Mennyországban csengetének... – 2011. november 26. - 2012. január 8.  
A fotókiállítást és kísérő rendezvénysorozat célja, hogy bemutassa a Kárpát-medencében élő magyar és nemzetiségi közösségek adventi és karácsonyi néphagyományait, népszokásait és a téli falu életét a 19. század legvégétől. A 80 tablóra eloszló felvételek 124 archív fotót tartalmaznak 1899-től a 60-as évekig. A kísérő feliratok a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat és néphagyományokat ismertetik András naptól Vízkeresztig. Divald Kornél 1904-ből származó, eperjesi fotóműteremben készített fotósorozatában például szlovák "jaslicskárok", azaz az eperjesi betlehemesek láthatók.
 
Eger, Dobó István Vármúzeum (Vár 1.) 
Égi megsegítésért fogadalomból. Öltöztetős Máriácskák, szakrális textilek a Palócföldön – 2011. december 15. - 2012. március 4.
A szükségből fakadó fogadalom: szobor- és ruhakészítés, megkoronázás, a bajt megjelenítő tárgyak fölajánlása és a felszabadító égi gondviselés, megsegítés tapasztalata együttesen jelenik meg az öltöztetett vallásos szobrokban, képekben.
Palócföldön a szakrális alkotások gondozása az imádság sajátos formájává vált. Egyúttal a népi kultúra jellegzetes alkotásai is, melyeket kegyhelyeken, templomokban, kápolnákban, sőt magánházakban is tartottak. A palócok "Máriácskák" a szent és a hívő nép folyamatos interakcióját tükrözik, a Boldogasszonyt szépségesnek, szentségesnek és nagyhatalmúnak láttatják.
 
Budapest, Pesterzsébeti Múzeum ( Baross u. 53.) 
Tartóshullám – 2011. november - 2012. március 25.
A helytörténeti fodrász kiállításon Nagy Győző fodrászmester hagyatékából látható számos olyan eszköz, melyekkel a 60-as években formázták a frizurákat, mint ollók, hajsütővasak, hajszárítók, és kiegészítő kellékek, mint a fejmosó lavór, kvarc lámpák, két paróka, fodrászasztal, és a tárlat mellett látható könyvekből tájékozódni lehet az akkori hajviseletekről, divatról.
 
Budapest, Csokoládé Múzeum (Bekecs u. 22.) 
A csokoládé története / csokoládé túrák – előre egyeztetett időpontokban
Az épület nemesi vadászkúriának épült 1902-ben, a gróf Wágner család vadászbirtoka közepén. A terület a harmincas években kapta az Árpádföld elnevezést. A II. Világháború után közintézmények kaptak helyet az épületben, iskola, rendőrség, mozi, művelődési ház. Mivel állaga és kialakítása már nem felet meg a közoktatási elvárásoknak, az önkormányzat 1998-ban értékesítette. Új tulajdonosa, Farkas Elemér, aki az átalakításokat megálmodta, kastéllyá változtatta, korabeli bútorokkal rendezte be, és csokoládétörténeti emlékekkel töltötte meg. 2008 óta látogatható bejelentkezés alapján. A csokoládé túrákon csokoládé készítés és kóstolás egyaránt következik. Szellemi táplálékként pedig filmmúzeum és előadás következik.
 
 
Előzetes:
 
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (Dísz tér 17., Budavári Palota B-C-D. épület) 
Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei 2012. január 2 - 2012 augusztus 31.
A reprezentatív kiállítása 2012. január 2-én Magyarország előző napon hatályba lépő új Alaptörvénye tiszteletére nyílik. Központi szerepet tölt be a számos műtárgy és történelmi emlék között Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye (13,55 x 4,58 méter), melyet most először szállítottak el az Országház épületéből, de elhozzák Szent István kardját is Prágából. Az ünnepségsorozat részeként a Hazánk múltja, jelene és jövője című gyermekrajz pályázat díjkiosztását követően a harminc nyertes alkotás az Alaptörvény díszkiadásához elkészült tizenöt újhistorikus festménnyel kísérőtárlataként szintén bemutatják.
 
 
II. Bemutatjuk
 
Élő kövek – 2011. június 11. - 2011. december 31.
Az első pesti evangélikus templom felszentelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon láthatók Krausz János és Pollack Mihály eredeti tervrajzai mellett az 1867 és 1942 között készült, a lebontott torony pótlását célzó tervek sora is, melyek mindegyike csak papíron készült el. Emellett a gyülekezet történetének fontos eseményei, illetve az azokhoz kapcsolódó kegytárgyak tekinthetők meg. Kiemelkedő jelentőségű mind történeti, mind művészi szempontból az ún. árvízi kehely. a műtárgyak, használati tárgyak és könyvek egyúttal a gyülekezet 19. századi életét is bemutatják, ahol a magyar, szlovák és német nemzetiségek békésen éltek egymás mellett, és mindhárom nemzet kultúráját fejlesztették. Ebben több lelkész is jelentős szerepet játszott. A közösségi életben fontos tevékenységet jelentett az oktatás, így a tárlaton ez a terület is bőségesen bemutatásra kerül, annál is inkább, hiszen az evangélikus iskola számos diákja világhírnevet szerzett.
 
A tárlatok helyszíne:
Budapest, Evangélikus Országos Múzeum (Deák tér 4.) 
 
 
 
Zenei betétek:
Részletek J. S. Bach, D-moll toccata c. művéből
Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
Zenei szerkesztő: Király Hedvig
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett
 
 
A műsor a KKDSZ támogatásával készült.
 
Ha kíváncsi vagy a részletekre itt meghallgathatod!