I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk/ Petőfi Irodalmi Múzeum

 

E. Csorba Csilla főigazgató

A történelem, francia és művészettörténet szak elvégzése után 1975-től dolgozik a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Közben 5 évig Bonnban tartózkodott, majd hazatérte után főigazgató-helyettesként (1996), az utóbbi 5 évben pedig főigazgatóként irányítja a Múzeumot. Kutatási területe a 19. századi művészet története, elsősorban irodalmi vonatkozásaiban: az illusztrációk, könyvművészet és fotótörténet. Öt könyve is ezekben a témákban jelent meg. Közben számos tanulmányt is közzétett, és sok kiállítást rendezett. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2010-ben pedig a Budapestért díjat ítélték neki.

 

Bagó Ilona

1982 óta dolgozom a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában. Számos hagyatékot dolgoztam fel, ezek közül a legjelentősebb a  Móricz-hagyaték. Kutatási területem a 20. századi próza. Az utóbbi 15 évben 6 kiállítást rendeztem, Móricz Zsigmond és József Attila életművéből. Sajtó alá rendeztem Móricz Zsigmond regényeit és novelláit, Gárdonyi Géza regényeit. 3 éve vagyok a Magyar Irodalmi Emlékházak megújulása program egyik koordinátora, ennek keretében 7 új kiállítás létrejöttében közreműködtem.

Móricz Zsigmond szellemi hagyatékának népszerűsítéséért Móricz-díjat, az Eszmélet című, négynyelvű, multimédiás kiállításért nívó-díjat kaptam. Ennek a kiállításnak az anyagát bemutató DVD az AVICOM nemzetközi versenyében ezüst díjat kapott.

 

 

 

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (Budavári Palota A-B-C-D épület, Szent György tér 2) 

Félicien Rops. Alkotásairól el lehet mondani, hogy igen érdekes, kissé lázadó, de a maga nemében páratlan művek.  Előtte nem igazán ábrázolták a világot ennyire durván és őszintén. 18 éven aluliaknak nem ajánlott a tárlatlátogatás, ugyanis vannak köztük igen erotikus és halál-központú képek is, de aki nem akad meg ezeken, nagyon tudja élvezni.

 

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (Budavári Palota A-B-C-D épület, Szent György tér 2.)   

A kiállítás egy bő évszázad képzőművészeti anyagából válogatva a nemzeti művészettel kapcsolatos fogalmak, motívumok, művészi kerettémák bemutatására törekszik. Miközben a képzőművészet „nyelve” mindvégig egyetemes, a 19. század egyik központi törekvése a nemzeti művészet megteremtése volt. Ennek során létrejött egyfajta nemzeti vizuális motívumkészlet (és egy ezzel összefüggő jelentésrendszer), mely máig nemzeti önképünk egyik pillére. A kiállítás e sémák, toposzok eredetét, egykori kontextusát mutatja be, feltárva azokat a - gyakran nemzetközi - vizuális forrásokat, amelyeken alapulnak, és a motívumok jelentésváltozásait a "hosszú 19. század" során. A kiállítás látogatója ezáltal tudatosabban viszonyulhat a nemzeti önkép ezen alapelemeihez. A kiállítás „A felemelő évszázad” minisztériumi programsorozat keretén belül valósult meg.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4)

A népszerű fizikus életét, munkásságát, könyveit eleveníti fel a kiállítás, nagyban támaszkodva az intézmény könyvállományára.

A kiállítás ízelítőt ad a határon túli, valamint a külföldi képregények világából. A tárlat a 2. Szegedi Képregényfesztivál kísérő rendezvénye.

A kiállítás eredeti rajzokon és grafikákon keresztül mutatja be „Csipike, az óriás törpe" megalkotójának munkásságát. A művésznő a 2. Szegedi Képregényfesztivál díszvendége.

És számos kamarakiállítás a fiókkönyvtárakban, melyeket rövid összefoglalóját előző adásunkban meghallgathatják, elolvashatják.

 

Kalocsai Érseki Könyvtár (Szentháromság tér 1)

Kalocsa városában egykor élt jezsuita szerzetesek és a kalocsai iskolanővérek egészen a Távol-Keletig eljutottak, az ő fáradtságos munkájuknak állít egyebek között emléket az Érseki Könyvtár és Kincstár kiállítása. Ezzel együtt a hithirdetés történetét is bemutatja a 18. sz. végéiga könyvtárban található, sokszor különleges értéket képviselő ősnyomtatványokkal, könyvekkel, köztük egy hártyavékony pergamenre írt kisméretű 13. századi Zsebbibliával, az Szent Pál 1250-ben lemásolt leveleivel, Felix Fabri, Bernhard von Breidenbach és Konrad Beck 1483-as szentföldi zarándokútjával, Konrad von Megenberg 1475-ben megjelent természettudományi munkájával, melyet a távoli földrészeken lakó, elképzelt csodalények metszetei díszítenek … De látható itt a Miatyánk japán nyelvű fordítása Kanyó Gyula kalocsai pap másolatában. A kéziratos kötetben az ima 254 különböző nyelvű változata olvasható. A bengáli, tahiti, hindusztán és tatár nyelvű Szentírások mellett még páli nyelvű pálmalevelekre másolt buddhista meditációs könyvet is kiállítottak.

 

Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési Kar (Szántó Kovács János utca 1)

A tíz egyiptomi művész országot bejáró vándorkiállításán mintegy félszáz képet bemutatnak be: akvarelleket és olajfestményeket lehet látni az Assala Egyesület alkotóitól (Amr el-Kafravi, Eszmat Davesztasi, Ez el-Din Nagiub, Faten el-Navavi, Hannan el-Siek, Kemal Saltot, Vafik Monzer, Marva el-Sazli, Reda Abd el-Szalam és Taha el-Kurani). A vándorkiállítás Zsámbékról érkezett.  

 

Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria (Templom u. 2-10)

Munkáival a hazai és külföldi textilművészeti megmozdulások, tárlatok rendszeres résztvevője. 1975 óta közel 140 különböző technikai kivitelű és műfajú textil-munkát hozott létre. A formai és - a textilművészet mozgalmaihoz kapcsolatot kereső - anyagkísérleteivel párhuzamosan a művészeti ág gyökereinek kutatásával is foglalkozott. Ez az anyagok eltérő minőségeinek, struktúráinak és a technológiai lehetőségeknek, továbbá a kultúrák alapvető jellegzetességeinek alaposabb tanulmányozását jelentette. A szimbolikus összefüggések újrafogalmazásával alkotja textilmunkáit.

 

Veszprém, Lackó Dezső Múzeum (Erzsébet sétány 1)

150 éve született Lackó Dezső (1860 – 1932) a veszprémi Piarista Gimnázium természetrajz- és földrajztanára. Diákjait alaposságra, rendszerességre szoktatta. Maga szigorú, de szeretetteljes tanár volt. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendes tagjakén is ragaszkodott Veszprémhez, ahol komoly természettudományi kutatásokat végzett, felfedezte pl. Veszprém-Jeruzsálem-hegyi kőbányában a kavicsfogú ősteknős vázát (plachocelys placodonta 1902, Templom utca 757), és 1903-1932 ben az újonnan alapított Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár igazgatójaként régészeti feltárásokat is folytatott (mint pl. Tótvázsonyban: kőlapokkal fedett, római-kori sírok és XVII. sz-i kripta, bronzkori temető, Ságvár (Somogy m.): felső diluviális kutatások (ősló, szarvas és ősember maradványok), valamint néprajzi gyűjtőmunkát is végzett.  

 

Makó, József Attila Múzeum (Megyeház u. 4.)

A tárlat a kortárs roma festészetet bemutatása, melynek sajátossága nem a színvilágban, sokkal inkább a témaválasztásban rejlik: megelevenedik a cigány telepek élete, jellegzetes mesterségek, a történelmi emlékezet és mitológia. A képeken jól látszik, hogyan keresik a művészek saját roma identitásukat. (Az első cigány képzőművész, akiről tudomással bír a művészettörténet Antonio Solario reneszánsz festő, aki feltehetően olasz apa és cigány származású anya gyermekeként született. A cigány képzőművészek először a második világháború utáni évtizedekben jelentkeztek csoportosan periódusa Nyugat-Európában, míg Közép- és Kelet-Európában mintegy három évtizeddel később.)

 

Győr, Esterházy-palota (Király u. 17.) 

 „Szüts Miklós festményei nem árulnak zsákbamacskát, minden nézéskor kiderül róluk valami új, valami váratlan, olyasmi, amit az ember az első találkozáskor ugyan tudott, de nem látott, vagy fordítva: látta, de nem tudta. Ugyan rögtön megmutatják magukat, föl nem fedik, rólam szólnak, de nem akarnak rám dőlni a falról, nem akarnak sokkolni, átnevelni. Ugyanakkor kíváncsiak a tekintetemre, tudják, hogy anélkül nincsenek. A művészet, de minden valamirevaló műalkotás ajánlat a befogadó felé, tessék, ez vagyok, élj velem, avagy ne élj, de vegyél rólam tudomást.” (Parti Nagy Lajos)

 

Gyõr, Váczy Péter Gyűjtemény (Nefelejcs köz 3)

Az Architektur Raumburgenland osztrák építészeti alapítvány kiállítása a kortárs építészetelmélet egyik legnépszerűbb területét, a tér/hely kérdését dolgozza fel a kistérségek életében. Az elmúlt évtizedben a közterület különböző pályázatok, nagyberuházások segítségével a falvak és községek reprezentációjának sajátos területévé vált. A tárlat a szabad közösségi életterek változását mutatja be a kortárs építészet nézőpontjából.

 

Győr, Borsos Miklós Állandó Kiállítás (Győr, Apor Vilmos Püspök tere 2.)

A tárlat Borsos Miklós olyan adventtel és fénnyel kapcsolatos rajzaiból áll, melyeket ritkán láthat a közönség, hiszen nem szerepelnek az állandó kiállítás anyagában. Karácsonyfájára győri művészek készítenek díszeket. A Gyermekmúzeum hagyományaihoz híven a kiállítótérben adventi témájú játékok várják a gyerekeket.

 

Kecskemét, Cifrapalota (Rákóczi út 1.)  

Az immár négy évtizedes seregszemle házigazdája az utóbbi években az 1992-ben alakult Műhely Művészeti Egyesület, mely a Bács-Kiskun megyében élő művészeket fogja össze. A műfajilag (szobrászat, festészet, grafika, kerámia, textil, zománc, fotó) is rendkívül változatos kiállításon ezúttal 46 alkotó műveit tekinthetjük meg. Mint a Bács-Kiskun megyei alkotók kétévente megrendezésre kerülő tárlata, Kecskemét után Baján, a Nagy István Képtárban lesz látható.

 

Budapest, Ernst Múzeum (Nagymező u. 8.)

Izrael legismertebb kommunista kibucát az arab-izraeli háborúban elfoglalt területek határán, a Jordán Királysághoz tartozó Tulkáremhez közel alapították Holokausztot túlélt magyar fiatalok, és nevezték el a szintén magyar származású Hanna Szenes hősi emlékére Jad Hannának. Most Jad Hanna egyik alapítójának unokája az elmúlt 15 évben a kibucban tett látogatásain szerzett benyomásai, levelek, fotón, filmen rögzített életképek, portrék meg interjúk, valamint archív dokumentum-propagandafilmek részleteinek a segítségével ennek a közösségi létformának a megszűnését, illetve átalakulását mutatja be. A Tehnica Schweiz alkotócsoport tagjai, László Gergely és Rákosi Péter képzőművészek 2004 óta dolgoznak együtt.

 

Budapest, Budapesti Történeti Múzeum (Budavári Palota E épület, Szent György tér 2.)

A belgyógyász orvos és amatőr művész Gyermek László tartalékos katonaorvosként vonult be, és 1945 tavaszán került szovjet hadifogságba. A Szovjet Karélia különböző táboraiból 1948-ban térhetett haza. A tábori életről készített képek elkészülésénél is nagyobb szerencse, hogy ezek a különleges kordokumentumok, eljutottak Magyarországra. A hazatérés alkalmával ugyanis a foglyoknak semmilyen papírt, dokumentumot, rajzot sem volt szabad magukkal vinni. A visszatérését kockáztatva a sok áteresztő és ellenőrző ponton valahogyan sikerült átcsempésznie a kiállításon bemutatott közel 70 db rajz és vízfestményt. Nyilvánvaló szándéka szerint az észak-orosz táj és a fogolyélet hangulatát az alkotásain keresztül másoknak is be akarta mutatni. Hatvankét évet kellett várni, hogy ez a szándék végre megvalósulhasson. Néhány személyes tárggyal kiegészítve, mint pl. a fa koffer és bot, a rendezők egy tábori karácsony hangulatát igyekeztek megidézni.

 

Hódmezővásárhely, Emlékpont Múzeum (Andrássy u. 34)   

Lucien Hervé (1910-2007), a világhírű, magyar származású fotográfus műveiből 28 eredeti Hervé-képet, egy a fia által készített Hervé-portrét és valódi kuriózumként egy Lucien Hervé alkotta kollázst láthatnak az érdeklődők. Méltán lehetünk büszkék a Hódmezővásárhelyen született Elkán Lászlóra, aki Le Corbusier állandó fotósaként a 20. századi építészeti fotográfia megújítója és egyik legnagyobb alakja. Közismert Lucien Hervé nevét a francia ellenállásban vette fel a második világháború alatt, és később művésznévként használta. Fényképei a fény-árnyék ellentétekre épülnek és különleges, geometrikus látásmódmóddal mutatják be az épített, illetve a természetes környezet formáit. 1969-től portréfotósként is sikereket ért el. „A fotó arra hivatott, hogy felrázza a képzelőerőt, nem elég csak, ha csupán emlékeztetőül szolgál” – vallotta.

 

Budapest, Szépművészeti Múzeum (Dőzsa Gy. u. 41)

Az újonnan a múzeum gyűjteményébe került száz fotót és számos, eddig még nem közzétett dokumentumot bemutató kiállítás elsősorban a magyar származású művész építészeti fotóira helyezi a hangsúlyt. A tárlat Magyarországon első ízben mutatja be a teljes életművet a művész tevékenységét, munkamódszerét és kapcsolatrendszerét szélesebb kontextusban feltáró dokumentumokkal együtt. Az ismert és elismert felvételek mellett a magyar közönség számára ismeretlen, sőt soha ki nem állított művek is láthatók. Le Corbusier azt mondta róla, hogy fotóin keresztül maga is jobban megismeri épületeit. A tárlat a Fotóhónap 2010 rendezvénysorozat kiemelt eseménye.

 

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum krt. 14-16.)

Hemzőváros hangulata, lakói, utcái, szegletei ismerősek számunkra, ám ma használatos térképen nem található meg. Hemző Károly teremtette meg fényképezőgépe segítségével létrehozott képekkel és öt évtizedes munka során. A 82 éves sportfotósként, riporterként és dokumentaristaként, képszerkesztőként, az utóbbi évtizedekben pedig gasztronómiai fényképészként alkotó művészidén júniusban adományozta a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának a maga nemében páratlan kollekciót: több tízezernyi felvételt - vintázs kópiák, negatívok, diapozitívek -, kameráit, objektívjeit, több mint öt évtizedet átfogó pályájának dokumentációját.

 

Pécs, Vasváry-ház (Király utca 19.)

Az ígéret földje – kortárs szerb fotókiállítás – 2010. október 29 - 2010 november 12.

A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében nyíl szerb fotókiállítás nyolc alkotó képein keresztül mutatja be a mai Szerbiát. Akár szimbolikusan, akár ironikusan, ehhez az ígéret földjéhez kapcsolódnak munkáik, ismert emberekhez, gyerekkori emlékekhez - vagy földalatti menedékekhez.Minden egyes művész munkája valamilyen politikai és társadalmi témához kapcsolódik, minden alkotásban fellelhető a „társadalmi” és személyes történetek összekapcsolódása. A fotótárlatot videóvetítés egészíti ki. Az alkotók közül Ivan Petrovic mai atombunkerek belsejéről készít fotókat 2002 óta Nyugat Európában és Szerbiában. Vesna Pavlovic-tól privát szoborkertekről készült felvételeket láthat az érdeklődő, Tijana Pakic pedig egy éven át fotózta környezetét, így családját, barátait, és a helyet, ahol húsz éve él: Új Belgrádot. Vladimir Peric régi képek gyűjteményét tárja a bámészkodók elé, Oros Drjuric celebeket fotóz. Zoran Naskovski az USÁ-ban és Szerbiában élő kis városi közösségeket örökített meg és állított párhuzamba. Dejan Kaludjerovic szerint a múlt nem tény, hanem konstrukció, digitális manipulációval pedig két fotó bármikor lehet egy teljes dokumentum. Ana Adamovic „Mások” elnevezésű projektje egy vizuális kutatás, amely egyfajta „nyugati” szemszögből úgy tekint a Balkánra, mint arra a helyre, ahol „mások” élnek.

 

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth Lajos tér 12.)

Az elmúlt öt év népi kézművességének legszebb mesterremekeit felvonultató tárlat anyagát több ezer pályamunkából válogatta ki a szakmai zsűri. A pályázati kiírás szerint olyan alkotásokat vártak, melyek a hagyományos népi technikákkal dolgoznak, és motívumokból merítenek, de a mai környezet-, lakás- és viseletkultúránkba is beilleszthetők. Ezt hangsúlyozza kiállítási környezetük, a modern bútorokkal berendezett enteriőr. Közel 450 alkotó és alkotóközösség 1700 tárgya látható. A népi kismesterségek valamennyi ága megjelenik a tárlaton: történeti és paraszti hímzés, csipke, kékfestő, viselet, népi ékszer, szőttes, nemez, faművesség használati tárgyak, bútorok, játékok, csont- és szarufaragás, kovácsmesterség, fazekasság, bőrművesség, szalma-, csuhé-, gyékény- és vesszőfonás, mézeskalács, gyermekjáték. A tárlat azt is bemutatja, milyen utat járt be a népművészet felfedezésének kora (19. század vége) óta, és hogyan jött létre belőle a népi iparművészet. A díjakat a megnyitón adták át.

 

Budapest, FUGA Budapesti Építészeti Központ (Petőfi Sándor utca 5)

Riga a 19-20. század fordulóján dinamikusan fejlődő ipari és kereskedelmi város volt. Ekkor bontakozott ki az európai trendeket követő szecessziós (art nouveau) építészet a város központi középkori Hansa városi és kora barokk magját övező kör és sugárutak mentén. Elsősorban lakóházak, kormányzati épületek és kulturális intézmények épültek az új stílusban. A burjánzó díszítményű házak Európában szinte egyedülállóan egységes tömbben maradtak fent a világháborús pusztítások közepette. A jelentős rigai szecessziós építészek sorában található az orosz filmrendező Szergej Eisenstein édesapja, Mihail Eisenstein is.

 

Budapest, Pintér Szonja Kortárs Galéria (Falk Miksa utca 10)

A 20 éves Első Magyar Látványtár Alapítvány ez alkalommal első ízben tárja a budapesti közönség elé a közelmúltban Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Apoldában bemutatott, gyűjteményében őrzött Moholy-Nagy László anyagot, melyben a művész tábori levelezőlapjainak mintegy fele (kb. 150) megtalálható. Nem pusztán a művész ifjúkori rajzainak biztosan futó és mégis könnyed és elegáns vonalai, vagy friss, eleven dekoratív színei tűnnek ki, hanem egy sajátos dokumentatív szemlélet is, mely a művészi szándékkal egyező objektivitást képvisel. A kiállítás a „Műgyűjtők éjszakája” rendezvényei keretében nyílt.

 

Hódmezővásárhelyi Művészeti, Kutatási és Oktatási Központ (Nagy Sándor utca 9)

A kiállítás bemutatja a vásárhelyi gyárak legújabb termékeit és annak szellemi és technológiai színvonalát, erejét. A gyári termékek mellett megjelennek a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumokon és Művésztelepen 1996-2010 között született művészeti alkotások is.  A tárlat ideje alatt kerül megrendezésre „A professzionális kerámiaművészet színterei Magyarországon” című konferencia.

 

Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Galériája (Reviczky utca 1./ Szabó Ervin tér 1.) -

Tamási Gábor (1952-) 1970 óta foglalkozik alkalmazott fotográfiával a tárgyfotótól a reklámfotón át egészen a riportfotózásig. Munkáinak legjellemzőbb fogalmai az urbanizáció, a dokumentarizmus, a képi szemiotika és az absztrakt ábrázolás. Saját munkáiban az ember és a civilizáció viszonyát vizsgálja. Az itt bemutatott fekete-fehér fotósorozat egy nehéz körülmények között élő erdélyi falu, a színmagyar lakosságú Homoródalmás egy hetét mutatja be.

 

Miskolc, Herman Ottó Múzeum (Papszer 1.)

A 19. századi iskolatörténeti enteriőr mellett a látogatók megtekinthetik a Lévay József Református Gimnázium névadójának kitüntetéseit, okleveleit is. Helyszínül az egykori "Oskola", a Herman Ottó Múzeum Papszeren található épülete szolgál.

Vác, Görög Templom Kiállítóhely (Tragor Ignác Múzeum, Katona L. u. 6.)  

A Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola festő szakán falfestészetet és egyéb festő technikák mellett mozaikrakás tanuló művésznő mindig is különös figyelmet szentelt az ikonfestészetnek. Kezdetben a bizánci művészet egy-egy jellegzetes ikonográfiai típusát másolta, mellyel az ortodox művészet formai és tartalmi világához került közelebb, majd 1993 óta saját elképzelései szerint maga is fest az ikonoknál megszokott jelleggel.  

 

Szeged, Fekete-Ház (Somogyi Béla u. 13)

Bár Görgényi  István (-1976) Aba Novák Vilmos és  Rudnay Gyula tanítványa volt, bányászként kereste kenyerét. Mély tónusú, szenvedélyes megfogalmazású festményeket alkotott, melyek P. Tóth Enikő művészettörténész szerint akár a romantika és a nemzeti realizmus folytatásának is tekinthetők. Görgényi  1956 után titokban megfestette a forradalomhoz kötődő élményeit. A festményeket rejtve tárolta élete végéig. Szabadságát veszélyeztette volna, ha kitudódik létük. Csak 2006-ban került elő a páratlan 56-os kollekció - egy pincéből.  
 

 

Győr, Xantus János Múzeum (Széchenyi tér 5.)

A Magyar geometrikus művészet c. vándorkiállítás fő szervezője, az anyag összegyűjtője Joseph Kádár, akinek sikerült egy olyan, a magyar konstruktív művészetet bemutató és képviselő anyagot összegyűjtenie, amely átfogó képet ad a hazai kortárs geometrikus művészetről (Bak Imre, Schöffer Miklós, Konok Tamás, Fajó János, Barcsai Jenő, Victor Vasarely, Hencze Tamás stb.).

 

 

 

 

Állandó Petőfi Sándor-kiállítás - „Tanuljátok meg, mi a költő...”

 

A Mikszáth tárlat, az író halálának 100. évfordulójának tiszteletére rendezték. Képek, tárgyak, képzőművészeti alkotások, az író publicisztikáin keresztül ismerteti meg az érdeklődőket a művész életével, munkásságával.

 

A magyar írók Bécs élménye kiállítás egy sorozat része, Párizs és Berlin után az írók itteni tevékenységét mutatja be filmekkel, fotókkal illusztrálva. A város mindig is nagy jelentőséggel bírt, sok írónk-költőnk érezhette otthon magát az osztrák fővárosban, kapcsolatokat teremthetett, tanulhatott.

 

A PIM utazó kiállítása

 

 

Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum  (Károlyi Mihály u. 16)

Ez a Budapest belvárosának szívében található, nagy múltú múzeum sokoldalú tevékenyégével színes programkínálatával tűnik ki. Petőfi Sándor életútját követő állandó kiállítása mellett évente 14-16 időszaki kiállítást rendez. Rövidesen nyílik például (november 10) „A Ködlovagok” című kiállítás, amely az irodalom és képzőművészet találkozását mutatja be a századforduló környékén. Fontos kiemelni a múzeum további tevékenységei közül az irodalmi emlékházak programot és a vándorkiállításokat, más néven busz-tárlatokat. Az emlékház program során az ország különböző részein álló emlékhelyek felújítására, korszerűsítésére kerül sor EU-s pénzek fölhasználásával, és kapcsolódó programok szervezésével. Különösen nagy sikere volt közöttük a balatonfüredi Jókai-villának.