Mesemúzeum / Budapest

Rádió: 
Tárlatról tárlatra
Adás dátuma: 
2013, November 25
Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2013. november 25.
 
A műsor felépítése:
I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek
II. Bemutatjuk / Mesemúzeum, Budapest
 
 
A műsor vendége:
Helmich Katalin múzeupedagógus, a Mesemúzeum szakmai vezetője  
Csörsz Katalin múzeupedagógus, magyar tanár
 
 
I. Kaleidoszkóp
Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum (Várkerület 1.)
A hagyaték. A Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményei – 2013. október 12. - 2014. február 2.
A mohácsi csatamezőn elszenvedett vereség (1526. augusztus 29.) után a 3 felé szakadt országban a magyar kultúra ápolásában jelentős szerepet játszottak a főúri udvarok, Nyugat-Magyarországon a Batthyányak és a Sárváron székellő Nádasdyak. A tárlaton a család és a korszak vázlatos bemutatása mellett mecénási tevékenységükbe lehet bepillantani, elsősorban a birtokon működő nyomda kiadványai révén, melyek között olyan értékek rejtőznek, mint Sylvester János Újtestamentum fordítása és latin-magyar nyelvtana, Magyari István „ Sok romlásoknak okairól” c. műve, Nádasdy Pál imádságos könyve, Szikszai Fabricius Balázs latin-magyar szótára, vagy a birtokon született munkák által, mint Pesti Gábor Evangélium fordítása, Heltai Gáspár Újtestamentuma, Dévai Bíró Mátyás a magyar helyesírásról szóló könyvecskéje, vagy a nekik adott ajándékokon keresztül, mint az 1558-as lyoni Biblia.
 
Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum körút 14-16.)
A kód: Bethlen 1613 – 2013. november 12. - 2014. február 2.
Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás az erdélyi fejedelem uralkodói és politikusi tevékenysége mellett magánéletéről is szól. Naplók, visszaemlékezések, tudósítások, követjelentések, gúnyiratok, politikai és magánlevelek világítják meg a később „aranykornak” tartott időszak gazdasági, diplomáciai, politikai és kulturális viszonyait, a fejedelem hivatali és magánéletét. A képet digitális alkalmazásokkal és újszerű installációkkal árnyalják, és arra is választ keresnek, hogyan alakulhatott ki Bethlen Gábor személyével kapcsolatban a kettős megítélés.
 
Budapest, Budapesti Történeti Múzeum (Szent György tér 2.)
Stettner Sebestény (1699-1758) budai festő – 2013. november 15. - 2014. január 15.
A Szabadkai Városi Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum közös tárlatán a bajor származású barokk aranyozó- és festőművész jelenleg ismert műveit mutatják be, remélve hogy ezek közkinccsé tétele újabb alkotásainak felfedezéséhez is utat nyit. A barokk Buda egyik vezető mestere 1727-ben telepedett itt meg, és haláláig a jelenlegi Országház utca 18. alatti házban lakott. Oltárképei nagyobb városokban készültek: szegedi plébániatemplom, a szabadkai, pesti, nagykanizsai és esztergomi ferences templomok és a kalocsai főszékesegyház számára. Szabadkán a szobrászati munkákat Hörger Antal (1676-1765) fafaragó végezte.
 
Gödöllő, Gödöllői Városi Múzeum (Szabadság tér 5.))
Megmentett szecessziós műkincsek – 2013. november 14. - 2013. december 22.
A 19. század legvégén és a 20. század elején készült, a szecesszió művészetének korszakába illeszkedő művek másik közös vonása, hogy restaurálásuk az elmúlt 15 év termése. Az OSzK-Soros Műhely restaurátorai, a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatói, hallgatói, köztük diplomázó végzősök, és a Múzeum szakembereinek együttes munkájával számos nevezetes művet sikerült rendbehozni, vagy adott esetben a bravúros szakmai munkával a pusztulástól megmenteni. A gödöllői művésztelep alkotásai mellett a Csupor Zoltán Mihály gyűjteményből és Mihály Rezső lánya, Judit hagyatékából származó ipar- és képzőművészeti remekek láthatók, közöttük Nagy Sándor eddig ismeretlen gesso alapú önarcképe.
 
Szentendre, MűvészetMalom (Bogdányi u. 32.)
Alkotó vagy Múzsa – 2013. november 21. - 2014. január 12.
Nem ritka, hogy nagy művészek feleségei is alkotnak, de árnyékban maradnak. Sokáig így ítélték meg Anna Margitot (1913-1991) és Vajda Júliát (1913-1982) is – Ámos Imre ill. Vajda Lajos feleségeként. Egyszerre voltak az ő ihletőik, és saját műveik alkotó mesterei. Velük azonos évben született Szántó Piroska (1913-1998), aki szintén igazi festőművész volt, de szentendrei kötődésük és rokon szemléletül alapján Modok Mária (1896-1971) és Vaszkó Erzsébet (1902-1986) művei is ebbe a körbe tartoznak. A férfiakkal együtt dolgoztak, de műveiken a női nézőpont kimutatható, különösen az önarcképeken, portrékon és más emberábrázolásokon. A kiállítás monografikus és tematikus rendezésben száz festményt és grafikát mutat be.
 
Budapest, Országos Idegennyelvű Könyvtár (Molnár u. 11.
Berényiné Lami Mónika, „Tél a Galga mentén / Zima v okolí Galgy – 2013. november 27. - 2014. január 31.
Berényiné Lami Mónikát (1949-) az üvegfestői pályán óvónői munkája és édesapja készülő könyvének grafikai illusztrálása indította el. Az ő hatására kezdte el festeni a falusi életképeket, paraszti munkákat, népszokásokat, gyermeki tevékenységeket a Felső-Galga menti szlovák településeken, ahol 2006 óta a népviseleteket, a hímző és díszítőművészetet is gyűjti. Igy történt, hogy a kezdeti vallási, csillagászati, ezoterikus, és társadalmi témák után a nemzetiségi kultúra és az interetnikus kapcsolatok megragadására tért át, dokumentálva a jelent, és művészi ihletet merítve belőle. 
 
Budapest, Közlekedési Múzeum (Városligeti krt. 11.)
Széchenyi István egykori csónakjának modellje – 2013. november 20. - állandó kiállitás
Széchenyi István 1830ban mérte fel egy al-dunai hajóúton a Vaskapu vidékét. Több hajón is utazott, ezek egyikét Juliettának hívták. Ennek 1: 25 arányú modellje a Múzeum kiállításán lehetőséget nyújt a csónak szerkezetének, működésének és külső jegyeinek a megismertetésére, és egyúttal azoknak a szabályozási munkáknak a bemutatására, melyek a magyar árukat szállító hajók számára lehetővé tették az al-dunai közlekedést, és amely munkálatokat Széchenyi 12 éven át irányitotta királyi biztosként.
 
Gyomaendrőd, Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény Városi Képtár (Kossuth u 11.)
Lóránd János Demeter kiállítása – 2013. október 4. - 2013. november 27.
Lóránd János Demeter (1938-) számos jelentős díj birtokosa, rendszeresen kiállító művész, akinek munkáit itthon és külföldön egyaránt jól ismerik és értékelik. A 60-as, 70-es évek hazai festészetének egyik legeredetibb képviselője volt, aki realista szemlélettel, sajátos műveket hozott létre. Monokróm szürkés, okkeres képfelületeken a végtelenség, a kopár táj, a folyópart képe jelent meg, magányos, vagy mechanikus rendbe sorolt kis figurákkal. Alakjai zárkózott, elhagyatott lényeknek hatnak. A 80-as években talán a textilművészet hatására színek töltik meg képeit, és művészetébe szürreális komponálást és ironikus emberfelfogást épít be. Kedvelt műfaja az olajfestmény, akvarell és grafika.
 
Debrecen, MODEM (Baltazár Dezső tér 1.)
Halálos természet. Naturalizmus és humanizmus a 21. században – 2013. november 17. - 2014. február 16.
A tematikus kiállítás a 21. század eleji művészek képzeletvilágába enged betekintést. A teret köztes, hibrid lények népesítik be, a különböző kortárs képzőművészek fantáziavilága. Megtalálható közöttük az UFO-gyerek, többféle őslény, de a pszichohorror áthallásai is jelen vannak. A csoportos tárlaton felvillan néhány életmű, így az alkotásokból az is kiderül, hogy milyen képekből és történetekből építkeznek a művek, és azok hősei, akik viszont magukhoz az alkotókhoz vezetnek.
 
 
 
Előzetes:
Budapest, Budapesti Történeti Múzeum (Szent György tér 2.)
A királyi palota, a kultúra vára. A Budavári Palota törtenete 1686-tól napjainkig – 2013. november 29. - 2014.
A Budavári Palota Budapest egyik emblematikus építmény együttese a főváros státusz szimbóluma, a világörökség része. A tárlaton mozgalmas és látványos történetét mutatják be két részre osztva,  szervesen kapcsolódva a készülő, új várostörténeti kiállításhoz. A földszinti egységben az 1686 és 1857 közötti időszak történései követhetők figyelemmel látványos tárgyanyag felvonultatásával. Az első emeleten pedig az 1905-re elkészült, európai léptékben is nagyszabású palota történetét, építését, virágzását és pusztulását mutatják be az 1980-as évekre befejeződött felújítással együtt.
 
 
II. Bemutatjuk
Magyar tündérmese világa – 2012. október 2. - állandó kiállítás
A látogatók egy tündérmese világát járják végig, próbát tesznek és a végén királyi székbe ülnek. Családdal vagy óvodai/iskolai csoporttal is megjárhatják az utat. Közben találkoznak a vasorrú bábával, a sárkánnyal és a griff madár fészkét is megnézik a sűrű erdőben. A hosszú út végén, ha kíváncsiak rá, a magyar mesegyűjtés történetébe is betekinthetnek, ill. különleges ismertetőket nézhetnek meg a mesékkel kapcsolatos kifejezésekről.
 
A tárlatok helyszíne:
Budapest, Mesemúzeum (Döbrentei u. 15.)


 
Ha kíváncsi vagy a részletekre itt meghallgathatod!
 
 
Zenei betétek:
Hófehérke és a hét törpe (Walt Disney film, 1937) részlete
Mátyás kovácsa (Magyar népmesék sorozat)
Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
Zenei szerkesztő: Király Hedvig
Technikai munkatárs: Padi Géza
 A műsor a KKDSZ támogatásával készült.