Wenamon beszélgető rovat: Kevély Flórával a Szépművészeti egyiptomi programjairól

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2012, June 8

Fáraók földjén

Wenamon beszélgető rovat / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2012. június 8.
 
A műsor témája
- Társasági hírek: június 24-én Andics Bernadett előadása, „Unokáink is látni fogják?” az egyiptomi műemlékek állapotáról fog szólni
- Mai téma: egyiptomi foglakozások, TÁMOP pályázat, ÉÓS vetélkedő a varázsgemmákról, az anh jel, Ozirisz misztériuma, Ozirisz földjén vetélkedő, múzeumpedagógia kiállítás.
 
Varázsgemmák
Az ékszerek viselete az ókori Egyiptomban igen fontos volt, mivel nemcsak ékesitette viselőjét, hanem elképzelésük szerint varázserejével számos veszélytől meg is védelmezte. Sokféle anyagból készülhettek. Éppúgy felhasználható volt egy egyszerű fa vagy kagylódarab, mint a préselt fajansz vagy a drága féldrágakövek. A vésett ékkövek, latinul gemmák készitése a Ptolemaiosz és római korban különösen fellendült.
 
A Kr.u. 1. század végétől a római birodalom egész területén egy speciális fajtájuk is elterjedt, melyet varázsgemma néven szoktak megnevezni. Ma kb. 5000 darabot tartunk számon belőlük. Jellemzően gyűrűbe foglalva vagy nyakban hordva viselték őket, de ruhára is varrhatták, sőt fogadalmi ajándékként is felajánlhatták az isteneknek. Nemcsak istenek, félistenek, különböző mitológiai alakok és jelenetek képét vésték rájuk, hanem állatok és tárgyak rajza is megjelent addig ismeretlen kompoziciókba összeszerkesztve.
 
A karneol, jáspis, kalcedon, onyx, lapis lazuli ... vésése alapvetően kétféle technikával történt: a felszinbe bemélyedő mintázatú véseteket az olasz eredetű intaglioval nevezzük meg, a kiemelkedő magas domborműves ékköveket arab eredetű szóval kámeának hivjuk. A drágakövek vésése, a glyptika miniatűr mérete miatt különleges képességeket kivánt a mesterektől, akik egyedi és szokványos mintákat egyránt készitettek.
 
A varázsgemmák esetében például varázsjelek csoportja került a vésetekbe, vagy görögbetűs varázsigék, mint az Iaó, Abrasax, különleges szörnyalakok, akár testrészek, vagy egyedi eseménysor, mely például valamely isteni beavatkozás történetét meséli el képek és néhány szavas magyarázat kiséretében. A mintát a vésnökök a varázsló útmutatása alapján vésték ki, aki az egyedi megrendelésnek megfelelően meglevő mintákból választott vagy új kompoziciót alkotott – a varázslás szabályainak megfelelően, hiszen ezt a korabeli vallás tudományának egy nagyon fontos részének tekintették.
 
A gemmák varázserejüket azonban nem csak a rajtuk látható ábrázolásnak köszönhették, hanem - a fáraó kori amulettekhez hasonlóan - egy beavató szertartásnak is, amin kivésésük után keresztül mentek. A korábbi templomi szertartásokat itt jellemően a varázsló egyedi beavató varázslata váltotta fel. Ezzel „aktiválták” őket. A beavató varázslat neve a teleté volt, és ezzel vált a vésett  kő telesma-vá, ami talizmánként ma is használatos szó.
 
Ilyen szertartás szövegek varászpapiruszokon maradtak is fenn. Bár sokat változtak, számos elemet megőriztek a korábbi évszázadok szokásaiból is. Újdonság a fáraókori előzményhez képest a számmisztika kivirágzása is, mellyel az istent az idő uraként szólitották meg, és kérték a kivánság teljesitésére. A legkülönbözőbb területeken vártak isteni beavatkozást. Mégis leginkább a szerelmi mágia gyakori, és az egészséggel kapcsolatos kérés.
 
A gyógyitó célzatú mágiában különösen sok a nőgyógyászati célzatú kérés. Jellemző véset például a lefelé forditott anyaméh ábrázolása egy kulccsal. Ez a születések szabályozását segitette elő. Egy másik tipus emésztési zavarok ellen védelmezett, melyet a felirattal is megerősitettek. Ismét máskor derékbántalmak, köszvény, láz és hidegrázás, fejfájás és további bajok kiküszöbölését várták a varázsgemmától.
 
A különleges lények között számos egyiptomi eredetű vagy ihletésű alak is megtaláható. Ilyen például a kígyótestű, oroszlánfejű, sugárkoszorús Hnubisz isten, a gömbön álló főnix motivum, a krokodil, kigyó és skorpió együttese vagy a skarabeusz. Új képzetet tükröz például egy kakasfejű, embertestű és kígyólábú alak, melyet a zsidó mágiához kapcsolnak. Mindezek a görög és római vallási elemekkel és további népek szimbólumaival együttesen a kultúrák újfajta keveredéséről tanúskodnak, egyföldközi tengeri nemzetközi mágia-tudomány létrejöttéről vallanak.
 
 
 
Szerkesztő és műsorvezető:
dr. Győry Hedvig
Zene: Nur el-Ain, Laila Men Omri.