Így harcoltak a római ezüstért
A magát írónak, újságírónak és szociográfusnak tituláló Csupor Tibor másodszor jelentette meg A Seuso-kincs rejtélye című könyvét. Az ismételt kiadásnak természetesen az adta az apropót, hogy Magyarország idén márciusban visszaszerezte és hazaszállította a Seuso-kincs néven ismert, ókori római eredetű, felbecsülhetetlen értékű lelet hét darabját.
A Seuso-kincs egy római eredetű, a Kr. u. 4. században készült ötvösremek-együttes. Nevét Seusóról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a Lacus Pelso, vagyis a Balaton mellett élt. Mind a személy-, mind a helységnév olvasható a kincs legismertebb darabján, a nagy átmérőjű ezüsttálon.
A kincseket csodálja (balról) Martonyi János külügyminiszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán, az EMMI vezetője. A kép aznap készült, amikor a kormányfő bejelentette: a Seuso-kincsek hazatértek.
Csupor Tibor valóban lebilincselő regényt írt A Seuso-kincsek az 1970-es évek 
közepén kerültek elő a Balatonhoz közeli Polgárdi környékéről. A kalandos sorsú leletet az 1970-es években kutatta föl az érmegyűjtéssel is foglalkozó Sümegh József amatőr régész, aki nem tett bejelentést, a kincset nyilván illegálisan akarta értékesíteni. Sümegh felakasztott holttestét (nővére szerint a fiatalember trikója véres volt) 1980-ban találták meg egy Polgárdi melletti pincében. A műkincsegyüttesnek ezután nyoma veszett, hogy egy 1990-es New York-i árverésen tűnjön fel mai értéken mintegy 100 millió eurós, azaz 30,5 milliárd forintos kikiáltási áron.
Az ilyesmire szokták azt mondani, hogy krimibe illő történet. Nos, Csupor Tibor kanyarított is belőle egyet. Könyvében egy Ferencz Kálmán Tibor nevű budapesti – a szerző így nevezi – hírlapíró ered a rejtély nyomába, útját merényletek, szerelmek és titkosszolgálatok keresztezik. A Seuso-kincs rejtélye mégsem egyszerű kalandregény, noha a krimiirodalom szabályai szerint építkezik. Csupor könyve sokkal inkább dokumentumregénynek lenne nevezhető, ha a dokumentum szóval nem riasztanánk el az olvasókat. Nem ez a szándékunk: minden, amit a Seuso-kincsekről tudni lehet, és érdemes, az benne van Csupor úr, kollégánk és barátunk valóban lebilincselő művében. 2001-ben az év legjobb krimijének kiáltották ki. Mi idén is megszavazzuk ezt neki.
forrás: Blikk, 2014. május 24.