Thury vár / Várpalota

Rádió: 
Tárlatról tárlatra
Adás dátuma: 
2013, Július 15
Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2013. július 15.
 
A műsor felépítése:
I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek
II. Bemutatjuk / Várpalota, Thury vár
 
 
A műsor vendégei:
Horváthné dr. Csomó Orsolya, várkapitány
 
 
I. Kaleidoszkóp
Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum (Vas megye) Várkerület 1. )
200 éves a sárvári ménes. 100 éve született Lajos bajor Királyi Herceg. 200 éves a sárvári ménes. 100 éve született Lajos bajor Királyi Herceg – 2013. június 29. - 2013. július 29.
Prinz Ludwig von Bayern (Lajos bajor Királyi Herceg, 1913. június 22- 2008) családja sárvári birtokán nevelkedett, és itt ismerkedett meg a lovaglással és a lótenyésztéssel, és folytatva a család lovas hagyományait – a fogathajtásban ért el kimagasló eredményeket. 1945-ben a család a háború miatt leutstetteni birtokukra menekítettek mintegy száz tenyészállatot és a használati lovakat. 1982-ben aztán a leutstetteni állomány jelentős részét, 50 lovat visszajuttatott az itteni furioso-north star fajta tenyészállományának a kibővítésére, így az eredeti sárvári ménes a lóállománya napjainkra kétszáz éves múltra tekint vissza, és így a mezőhegyesi és a bábolnai kancacsaládok rangjával egyenértékű.
 
Esztergom, Vármúzeum (Szt. István tér 1. )
Gróf Bánffy Miklós – 2013. július 5. - 2013. szeptember 1.
Gróf Bánffy Miklós (1873-1950) életét és munkásságát bemutató vándorkiállítás az Esztergomi  Várszínház 25. évadának kezdetén nyílt, megemlékezve arról, hogy a kiállítás névadója maga is írt drámákat. Bonchida ura ugyanis államtudományi doktorátusa, lóimádata, rajzoló és festő képessége, zeneszerző tudománya, közigazgatási és diplomáciai karrierje mellett az irodalomnak is szentelt idejéből. Munkáinak egy része Kisbán Miklós néven jelent meg. Néhány írása: Naplegenda (1906), A Nagyúr (1912), A haldokló oroszlán (1914), Farkasok, A császár titka, Az erősebb  (1918), A maskara (1926), Martinovics (1929), Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléja (1931), Tannhäuser és a kis princessz (1943), Huszonöt év (1945), Az ostoba Lit (1946), Bűvös éjszaka (1947), Milolu (1948-49). Közben működött az Opera és a Nemzeti Színház intendánsaként, felkarolva Hevesi Sándort, színpadra állítva Bartók, A fából faragott királyfit, és A kékszakállú herceg várát,  a színházi klikkeket letörve, és saját díszlet- és jelmeztervezői tehetségét kibontakoztatva. Itt ismerkedett meg feleségével, Váradi Arankával, és ebben a szerepben töltötte be az utolsó magyar király, IV. Károly megkoronázásának főrendezői tisztjét (saját beszámolója: Emlékeimből, 1932). Erdélybe visszatérése után a nemzeti irodalom megújulásán dolgozott az Erdélyi Helikon, a kolozsvári napilap, az Ellenzék és az Erdélyi Szépmíves Céh lapjain megjelent munkáival, és itt írta meg az Erdélyi történet trilógiáját (1934, 1937, 1940) is.
 
Párkány / Sturovo, Városi Múzeum (Vámház köz 2.)
Nautica. A Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia története – 2013. június 21. - 2013.szeptember 15.
A tablók, hajómodellek, tárgyi emlékek és fotók az intézményt (Regia Ungarica Accademia Nautica) és egykori diákjait mutatja be a párkányi születésű hajóskapitány. Horváth József rendezésében, aki az Akadémia történetének kutatása alapján könyvet is írt a témáról. Tájékoztat az alapítás körülményeiről (Fiume, 1894), működésének mikéntjéről, oktatási módszereiről, és 1918-as megszűnésének módjáról. A tanítványokra is ráirányítja a figyelmet, mint pl. az Afrika-kutató Magyar László, a Titanic túlélőit mentő Carpathia gőzös magyar tisztje Ráth Gusztáv. Az akadémia felvidéki származású diákjait külön tabló mutatja be – köztük Thurzó Gyulát, aki az első szlovák hajóskapitány lett.
 
Szeged, Kass Galéria (Vár u. 7)
Madách Imre / Kass János kiállítás – 2013. július 4. - állandó
Az újjárendezett kiállítás középpontjában a Madách Imre-művekhez készített Kass-illusztrációk állnak. A tárlat gerincét Kass János (1927-2010) Ember tragédiája és a Mózes drámák grafikái adják: összesen közel ötven remekmű, melyeket több vázlat és bélyeg tesz még teljesebbé. A több száz kötet és folyóirat, gyermek- és ifjúsági könyv illusztrációját elkészítő több magas, hazai és külföldi díjat kapott művész Lipcsében pl. a Világ legjobb könyve elismerésben részesült (1966). A kiállított alkotások munkásságának különleges szeletét mutatják be.
 
Szentendre, MűvészetMalom (Bogdányi u. 32.)  
Testobjektív. A test reprezentációja a kortárs művészetben – 2013. június 14. - 2013. szeptember 1.
A kortárs művészet jellemzően a testet objektív módon, elidegenedett mivoltának hangsúlyozásával láttatja, a kíméletlen valóságot ábrázolva, szemben a médiával, mely annak tökéletességét, idealizált képét helyezi előtérbe. a tárlaton a társtalan, elmagányosodott ember a maga leplezetlen gyengeségeivel, hibáival, lelki defektusaival, testi deformitásaival került megörökítésre. A felkért művészek műveiken keresztül különböző aspektusból tárgyalják és elemzik a festészet, fotó, videó, és installáció szekcióban.
 
Budapest, Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37.)
Iszlám művészet – 2013. július 9. - 2014. február  28.
Ázsia és Észak-Afrika iszlám országainak 9. századtól a 19. századig készült művészeti alkotásokból látható válogatás a Múzeum gyűjteményének történeti és műfajai gazdagságát is szemlélteti. Textilek, fémtárgyak és kerámiák mutatják be a Marokkótól Iránig és a Kaukázus térségéig élő iszlám népek tárgyi kultúráját, melyek legjelentősebb részét a kiállításon a 16-17. században hazánkba került oszmán-török ajándékok és kereskedelmi áruk teszik ki. Különös figyelmet érdemel a színes szőnyegek, drágakövekkel díszített dísznyergek, és ceremoniális fegyverek sokasága. További emlékek majd a rekonstrukció után, a múzeum új iszlám szárnyában kerülnek bemutatásra.
 
Budapest, Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum (Andrássy u. 103.)
Szamurájok és gésák. Hagyományos japán viselet és kortársa magyar ékszerek – 2013. július 18. - 2013. november 3.
A a hagyományos japán viseletek és napjaink iparművészeinek kapcsolatát tükröző tárlaton láthatók a 2006-2012 között kiemelt restaurálással megújult női kimonók és a 1820-as szamurájpáncél viseleti kiegészítőikkel és a japán viseletek inspirálta használati tárgyakkal, ékszerekkel és kiegészítőkkel. A négy egység (1) a szamuráj díszviselet, fegyverek, és díszítményeik, (2) a férfiak használati tárgyait, (3) a hagyományos női viseletet és kiegészítőket, (4) és a japán gyermekek világát mutatja be. A kiállított tárgyak között láthatók pl. mai japán kézműves ipar hagyományos technikáját alkalmazó obi mustrák, a Kisfiúk Napjának jellegzetes gyermek szamurájpáncélja, vagy a Babaünnephez tartozó kimonót viselő baba. Mindezekhez anyaghasználatukból, formavilágukból, készítés-technikájukból, mintarendjükből, színvilágukból ihletet merítő, új értelmezési lehetőségeket felvető magyar iparművészeti alkotások kapcsolódnak.
 
Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth Lajos tér 12.)
A ryijy élő hagyománya. A finn szőnyeg 1707-2012 között. Tuomas Sopanen gyűjteménye – 2013. június 22. - 2014. január 5.
A viking kortól készülő ryijy csomózott gyapjúszőnyeg éppúgy rituális kelléke a finn esküvői szertartásoknak, mint hétköznapi életüknek, az élő hagyományt is jelképezi. A tárlaton 106 egyedi, lenyűgöző formavilágú és színharmóniájú, kiemelkedő művészi értéket képviselő, a ryijy utóbbi 300 éves történetét átfogó darabja tekinthető meg. Stíluskorszakbeli, készítés-technikai, és esztétikai változások egyaránt megfigyelhetők rajtuk, és feltárul az a folyamat is, melynek során a használati tárgy a finn design egyik meghatározó példája lett. A népi ryijyk fénykora az 1780–1820 közötti időszakban volt, nemzeti kinccsé válásuk az 1918-ban, Ivar Hörhammer műkereskedő által rendezett helsinki kiállítás hatásának köszönhető, majd U. T. Sirelius, The Ryijy-Rugs of Finland c. könyve a nemzetközi elismerést is meghozta. A nagy érdeklődés eredményeként a Finn Kézművesek Barátai a régi népi ryijyk modelljei alapján újakat kezdtek készíteni, ill. ezzel a technikával más tárgyakat is létrehoztak - gyakran textilművészeti alkotások.  
 
Veszprém, Bakonyi Ház (Erzsébet sétány 3.)
Jelenlévő múlt 2013. június 27. - 2013. október 31.
A válogatás a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület tagjainak legújabb alkotásaiból mutat be számos tárgyat, közöttük olyan alkotásokat, melyek a tojásfestés, csuhéfonás, hímzés, népi ékszerkészítés, lószőrékszer, szövés, kosárfonás, népi bőrművesség, fazekasság tárgykörébe tartoznak, vagy fafaragók és kovácsok művei.
 
Dunaföldvár, Fafaragó Galéria (Rátkay köz 2. )
Sárköz népművészete – 2013. június 22. - 2013. október 31.
A Sárköz népművészete 2012 őszén felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség magyar jegyzékére. A megjelölés, mint néprajzi kistáj a magyar néprajztudományban többnyire Alsónyék, Decs, Őcsény és Sárpilis községek területét jelenti, melyeket református vallásuk különített el a környező településektől. Sajátos népművészetükre a 17-18. században figyeltek fel. A 19-20. században olyan jeles személyekre hatott, mint Garay János, Baksay Sándor, Móricz Zsigmond és Féja Géza, színviláguk pedig Csók Istvánt is megihlette. Népzenei anyagukra Liszt Ferenc és Kodály Zoltán is felfigyelt.
 
Nyíregyháza - Sóstó, Sóstói Múzeumfalu (Tölgyes utca 1.)
Fűben, fában, hitben orvosság. Régi gyógymódok a parasztságnál – 2013. június 23. - 2013. augusztus 31.
A népi gyógyítás a paraszti életforma jellegzetes öngyógyító folyamatát rejti magában, a néphitnek a hiedelmeit és az irracionális, de a racionális tudásanyagot is. A mágikus gyógymódok, a ráolvasás vagy ráimádkozás, a gyógynövényekre, állati és ásványi anyagokra vonatkozó tudásanyag, a gyógyító gyakorlatok, a hit, a szentelmények, a gyógyító rítusok, cselekvések, a máriapócsi búcsú, a gyógyulás emlékére otthagyott viaszfigurákat, az ún. offereket, a szentképeket, a szentelmények a népi gyógyítás szemszögéből, a látó, tudós, javas, csontrakó, kenő emberek ismeretein keresztül tárulnak fel. A népi empíria pedig a gyógynövények felhasználásának, előkészítésének, tárolásának és árusításának módjait mutatja be egy jellegzetes házi patika segítségével. Megismerhetők a teák, főzetek, kenőcsök alkalmazása, a gőzölés, vízgyógymódok, köpölyözés, érvágás, nadályozás, egy éléskamra enteriőrben pedig az ilyenkor használatos élelmiszerek. A borbély, kovács, bába tevékenységét archív fotók mutatják be. A tárlat az embergyógyászat megyei emlékanyagának válogatásán keresztül nyújt mindezekről képet, kiegészítve Múzeumfalu kiskerti flórakultúrájával.
 
 
Előzetes:
Esztergom, Duna Múzeum (Kölcsey utca 2.)
Család-történet műalkotásokban elbeszélve – 2013. július 19. - 2013. augusztus 27.
Kocsisné Gerencsér Anna és férje, Kocsis Lajos 1939-től közösen dolgoztak, oktattak, és megalapították az Esztergomi KOVEHO iparművészeti csoportot és a Képzői Bábegyüttest. Családjukban is továbbadták a művészet szeretetét, alkotói tehetségüket. Ezen a tárlaton szerteágazó alkotó tevékenységüket ismerheti meg a közönség különböző művészeti ágakon keresztül.
 
 
II. Bemutatjuk

Várpalota története a neolitikumtól napjainkig / Helytörténeti kiállítás – állandó kiállítás
A 14. század végén, a Konth Miklós számára épült vár, akkor még Palota, legdicsőségesebb kora Thúry György várkapitánysága idejére tehető, amikor határerődként adott esetben akár hat méteres falak is övezték. Ahol pl. éléskamra volt, ott ma a falba be is lehet menni. A kapitány 1566-ban mintegy 200 fős seregével az Arszlán pasa vezette 8000 fős török hadat futamította meg. Ez a védők hősies vitézségén kívül annak is köszönhető volt, hogy a két elfogott magyar halála árán sem árulta el a várat, és a török kémek helytelen hírt vittek: a győri táblabíró favágó csapatát felmentő seregnek vélték. Így Palotavár 1593-ig tudta a Bakony felé védeni az országot. Később is folyamatosan épült. Most, a felújítás után minden egyes korszakot bemutat, szinte minden teremben. Különlegesek a reneszánsz kőablakok, hazánkban egyedül itt láthatók 14. századi világi falfestmények – a ’80-as évek égén, ’90-es évek elején tárták fel őket. A kiállított vitrinekben azonban a város története a neolitikumtól szinte napjainkig követhető.

Népviseleti kiállítás / A paraszti viseletek változása térben és időben, Hámori Sándor gyűjteménye – állandó kiállítás
A tárlat a Kárpát-medence összes népviseletéből és hagyományából merít. Bútorok, népi eszközök, és egyéb tárgyakat is láthatók. A gyűjteményt a sárvári Hámori Sándor állította össze, aki a vár felújításakor ajánlotta bemutatásra az általa több évtized alatt vásárolt tárgyakat. Mint mesélte, az egész azzal kezdődött, hogy vett egy kalapot. A kiállítás újrarakásakor mindig változtat rajta valamit, így annak is érdemes újra megnéznie, aki már látta.

Vasaló kiállítás – állandó kiállítás
A vár felújításakor a Veszprémi Méretes Szabóság vezetője a katonaviseleti tárlat összeállításakor ajánlotta fel régi vasaló gyűjteményét – közel ezer darabot. a változó méretű és formájú vasalók nem csak mennyiségükben különlegesek, de jellemzően igen szépek, díszítettek is.

Bányászati Gyűjtemény – állandó kiállítás
A Várpalota bányász múltját bemutató egyedül álló gyűjtemény a város történetének, identitásának fontos eleme. Bár a tevékenység mára már a múlté, a bányászünnepek tovább élnek, köztük a hagyományos bányász nap szeptember elején, a Jó szerencsét! köszöntésnek az évfordulója. Ilyenkor az országból mindenhonnan jönnek. A tárlaton a várpalotai bányászat történetén kívül általános bányászattörténeti ismereteket is adnak, például elektromosan működő maketteken bizonyos folyamatokat nyomon lehet követni, ill. fotók és festmények érzékeltetik a szén kitermelését.

Bakonyi Poroszkálók tárlat – állandó kiállítás
A végvári életet felelevenítő hagyományőrző vitézek valóban megtettek lóháton 40.000 kilométert. Egyesületük munkáját fényképes tárlaton mutatják be. A képeken a 16. századi huszárviseletben láthatók, portya közben. A legutóbbi portyájuk tavasztól késő őszig tartott Skandináviában, de megjárták már Spanyolországot, Rodostót, Kazahsztánt, megkerülték a történelmi Magyarország határát. Céljuk, hogy a huszárokat, és a magyar vitézeket megismertessék külföldön, ill. ezt a hagyományt népszerűsítsék. A képeket tárgyak is kiegészítik, ill. az utakról könyv formájában is olvashatók beszámolók.

Salvador Dalí kiállítás – 2013. május 25. - 2013. szeptember 8. 
A katalán-spanyol Salvador Dali (1904-1989) tárlatán 24 litográfia, grafika, rézkvarc látható. Közös bennük, hogy valamennyit irodalmi alkotás ihlette. A sorozatok Dante Isteni színjátéka és Lewis Carrol Alice Csodaországban című meséjéhez kapcsolódik, de Don Qjuote alakja is feltűnik.  Valamennyi művet a Manhattan Art and Antique Center tulajdonosától, Csikós-Nagy Zsuzsa műgyűjtő képzőművésztől kölcsönözték.

A tárlatok helyszíne:
               Várpalota, Thury vár (Hunyadi M. tér 1.)
A kb. 6000 m2-es vár eddigi felújítását uniós pályázat segítségével végezték. Ennek során, egy egészen újszerű tér alakult ki, az ún. márvány-terem, melyben modern művészeti kiállítások kapnak helyet, hiszen jelentős képzőművészeti hagyományok kötődnek a városhoz, sok művész él itt. Ennek másik vonulataként egy reneszánsz festőműhely is szerepel a tervek között. A maradék 2/3 terület felújítása során azonban, melyhez további pályázatok és együttműködési megállapodások révén kívánják a lehetőséget megteremteni, olyan elképzelések is szerepelnek, mint az udvar felújítása és modernizálása, horror-vár részleg létre hozása a börtöncelláknál, a középkori, ma is tiszta vizű várkút feltárása, a múzeumpedagógiai kínálat bővítése interaktív történelem, vagy művészettörténet órákkal … Már működik a várudvari nyári színházi sorozat, operett gála, fröccs-fesztivál van készülőben – a cél a kulturális központtá alakítás.  

 
 
Ha kíváncsi vagy a részletekre itt meghallgathatod!
  
Zenei betétek:
A koppányi aga testamentuma, Végvári vitézek dala
32-es baka vagyok én  
Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
Zenei szerkesztő: Király Hedvig
Technikai munkatárs: Padi Géza
 A műsor a KKDSZ támogatásával készült.