A Magyar Egyiptomi Baráti Társaság az Utazás 2018 Kiállítás társrendezvényeként konferenciát szervezett Az Arab Világ és a turizmus címmel 2018. március 3-án délután.
Az első előadó N. Rózsa Erzsébet MTA KRTK Világgazdasági Kutató Intézet főmunkatársa és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a Biztonsági kihívások az arab világban címmel összefoglalta, hogy milyen biztonsági kockázatokkal kell számolni az az arab világba utazóknak. Fő turisztikai célpontok Egyiptom, Tunézia, Marokkó, Jordánia Perzsa-öböl országai,-kiemelve Szaúd-Arábia kiemelt célpont a mekkai zarándoklat miatt .
A Közel-Keleten biztonsági kockázatot jelent a polgárháborúk okozta konfliktusok-amelyek Szíriában, Líbiában és Jemenben jelentenek a turistáknak problémát. A térség turisztikai látogatottságát a palesztin-izraeli konfliktus is befolyásolja. Az arab régióban megjelenik a terrorveszély, amely Tunéziában okoz kockázatot az oda látogatóknak.
A fenti biztonsági kockázatokat leszámítva kívül az arab világ biztonságosnak mondható a látogatók számára.
Másodlagos veszélyt rejt magában, a „puha biztonsági kihívás”, amely abból adódik, hogy az arab országokban a lakosság demográfiai összetétele sajátos. A lakosság 30%-a 0-14 év közötti-tehát gyermekkorú, az idősek 65 éven felüliek aránya 1%. Ezenkívül megjelenik a fiatal felnőttkorú lakosság körében a munkanélküliség, amely egyre nagyobb arányú a diplomás fiatalok körében. A fiatal munkanélküliek az utcán töltik a szabadidejüket és az arab tavasz során mintegy támogató tömegként szolgáltak az események lezajlásához, másrészt szintén könnyen radikalizálhatóak vallási szempontból is.
A következő előadó Dr. Steier József- egyetemi tanár-klímakutató, Magyar Afrika Társaság alapítója, HTTC egyik vezetője, Guineai Köztársaság konzulja beszámolt a turizmus, mint a gazdaság hajtóereje és és a fenntarthatóság összefüggéséről tartott átfogó előadást Marokkó, Észak-Afrika, valamint az afrikai kontinens vonatkozásában. Előadásában kitért az Afrikában zajló klímaprogramra is. Ennek kapcsán beszélt a „ Zöld Szahara projektről”-amely a sivatag kizöldítését tűzte ki célul. A projekt az Atlanti-óceántól ék alakban halad celláról-cellára sivatag felé a Csád-tó felé. Egy cella (önfenntartó négyzet),amelyet qvadrának nevezünk, 25 négyzetkilométer területű, hektáromként 2 fő ellátására alkalmas. A gabonán és lucernán kívül, nagy levélű kaktuszok, akácrendszer van ültetve és smaragdfa ültetését is tervezik. A zöld cella vákuum mennyiséget produkál, amely az esőt odavonzza. Megemlítette a kétfunkciós szélkereket, a célja a sivatag felé párafelhő bevonzása.
Professzor úr összefüggésében kitekintést tett, hogy a Csád-tó környékén lévő szárazság miatt portornádó alakul ki, amely a Föld tüdöjének tekintett brazíliai esőerőben lévő növények felületét is leterheli. A helyi lakosságra is épít a terv, amely bevonja őket, hogy a megszerzett tudást a következő generációnak oktassák. A projekt érdekében szükséges, hogy a terület valamennyi érintett afrikai országa összefogjon és anyagi támogatás is szükséges az érintett afrikai kormányok részéről és pénzintézet bevonása is szükségessé válik a projekt megvalósításához. A projekt megvalósítása és működtetése egyben befektetési lehetőséget is kínál. Ez egyben elősegíti a zöld turizmus - ökoturizmus kibontakozását is.
A befejző előadást Nadzsal Ida a Magyar Egyiptomi Baráti Társaság Elnökségi Tagja tartotta színes információkat nyújtva a turisztikai újdonságokról Egyiptomban, valamint a mindennapi egyiptomi életről - étkezésről, szokásokról, higiéniáról - mely az ország egyéni megismerésére vállalkozó, Egyiptom megismerését magának célul kitűző turistának ad fontos információt.
Az előadás során sok érdekesség elhangzott, így példánkak okáért család gazdasági helyzetéről nyújt információt, hogy a rizst mibe töltik-gazdagabb család szőlőlevélbe drága tevehússal keverve fogyasztja. A szegényebb család magában fogyasztja vagy káposztalevélbe tölti a rizst. A családok étkezésre lepényt, csirkét, zöldségeket és riszt fogyasztanak. A szegény családoknál fontos szerepet tölt be a lepény-egy kettő elfogyasztása a gyermekeket az éhhaláltól megmenti. Szociális gondoskodásként a szegény családok számára szociális kártyát vezettek be-amellyel családok tartós élelmiszereket olajat, rizst, tésztát, babot kapnak, attól függően, hogy hány tagja van a családnak. Az Egyiptomba látogató turistáknak a gyümölcsök, zöldségek fogyasztásánál kell óvatosnak lenni-mivel ha nincsenek megmosva alaposan-fertőzést lehet tőlük kapni.
A konferencia résztvevői átfogó képet kaphattak arról, hogy ha az arab országba utaznak milyen biztonsági kockázattal kell számolni, részletes ismertetést kaptak a ”Zöld Szahara projektről”-amely a sivatag kizöldítést tűzte ki célul, az Egyiptomba utazók olyan információkat kaphattak az egyiptomi hétköznapi életről, amelyet turistaként nem tapasztalhatnak meg.
Franciscy MelindaSzeretnénk kifejezni köszönetünket a Hungexpo vezetőinek és minden munkatársának, akik a szervezésben segítséget nyújtottak.
A fényképek elkészítését Egressy Ritának köszönhetjük.