A székesfehérvári királysírok rejtélyei - előadás

Érdekes előadáson lehet részt venni III. Béla király és első felesége sírja kapcsán a Nemzeti Múzeumban, ahonnan a következő ismertető is származik:

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Bp., Múzeum krt. 14-16.
Időpont: 2011. január 20. 16:00
 
A székesfehérvári királysírok rejtélyei
 
Az eMeNeM Szabadegyetem 10 alkalomból álló Ahogy volt... úgy volt? című előadássorozatának január 20-i, Föld és márvány őrzi a koronát... - A székesfehérvári királysírok rejtélyei című előadását dr. Tóth Endre tartja, bemutatva a hónap műtárgyául is választott leleteket.
 
1848 decemberében a székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templomban Érdy (Luczenbacher) János, a Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának őre tárta fel azokat a sírokat, melyekben két egymás mellett lévő márványkoporsóban egy női és egy férfi csontvázat rajtuk pedig uralkodói jelvényeket találtak. A mindmáig egyetlen ép magyarországi középkori királysír-együttesről nem sokkal a feltárás után megállapították, hogy azokban III. Béla és első felesége Antiokhiai (Chatillon) Anna-Ágnes csontvázai találhatók. A király sírjában korona, jogar, kard, sarkantyúpár, karperec, melldísz, egy kereszt és egy nyitható fejű, belül rekeszes gyűrű volt. A királynő sírjában a koronán és a gyűrűn kívül textilmaradványok is fennmaradtak.
 
A leletek előkerülése hatalmas szenzáció volt, többek között Petőfi Sándor is megemlékezett róla, 1849 januárjában így kommentálja sírfeltárást: „a nemzet épen a királyok elleni harcát vívta. Mintha azért jöttek volna ki e holt királyok a sírból, hogy élő utódaikat lehíják magokhoz a trónról a porba.” Kossuth Lajos is fontosnak tartotta, hogy lássa a leleteket, így még 1848 végén időt szakított arra, hogy megnézze azokat a Nemzeti Múzeumban, ahol 1862-ig voltak láthatók. Ezt követően elrendelték a csontvázak eltemetését a Mátyás templom kriptájába, végül 1898-ban egy erre a célra kialakított oldalkápolnába helyezték el őket a leletekkel együtt. A jelvényeket 1967-ben aztán ismét kivették a koporsókból és restaurálás után jelenlegi helyükre, a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításába kerültek. Megtekinthetők a Magyarország történetét bemutató állandó kiállítás első termében.
 
A középkorban nemcsak a koronázás volt az uralkodói reprezentáció fontos része, hanem az elhunyt király temetése is. Hová temették Árpád-házi királyainkat? Mi maradt meg a síremlékeikből és földi maradványaikból? Mennyiben tartható a Szent István nyughelyének tartott díszesen faragott római szarkofágból készített kőszarkofág első királyunk sírjának, és mit tudunk sírhelyéről? Föld és márvány őrzi a koronát... - A székesfehérvári királysírok rejtélyei című előadásának első felében dr. Tóth Endre ezekre a kérdésekre ad választ, míg a szabadegyetemi óra második feléből azt is megtudhatjuk, hogy milyen kételyek merülnek fel a Székesfehérváron feltárt, egyetlen, érintetlenül maradt középkori királysírral kapcsolatban.
 
Az előadás időpontja: 2011. január 20., csütörtök 16 óra, találkozó a múzeum előcsarnokában.
Helyszín: földszint, Római Lapidárium
 
A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges a muzeumpedagogia@hnm.hu email-címen!
 
Az Ahogy volt... úgy volt? a Magyar Nemzeti Múzeum eMeNeM Szabadegyetemének tízalkalmas ingyenes előadássorozata. Ajánljuk gimnazistáknak, felvételire készülőknek, egyetemistáknak és minden érdeklődőnek. A szigorúan értelmezett történeti és régészeti témák mellett elismert szakemberek segítségével más, a témához kapcsolódó tudományterületek kérdésköreit és új eredményeit is tárgyaljuk. Bár pontot egyik téma végére sem teszünk, kérdezni, gondolkodni, újraértelmezni biztosan megtanulunk! Erről neves kutatók, egyetemi tanárok gondoskodnak.
 
A szabadegyetem teljes programja a www.mnm.hu oldalon olvasható.
 
További információ: 1/327-7703